Olyan változások történhetnek az argentin belpolitikában, amilyenre egy évvel ezelőtt aligha számított bárki is. Nemcsak a belpolitikába tér vissza Cristina Fernández de Kirchner volt államfő, hanem akár az ország egyik vezetőjévé is választhatják az októberi voksolás alkalmával. Mindez valóságos csodával ér fel. 2018 tavaszán ugyanis fél lábbal még a börtönben volt, peronista pártját pedig a teljes széthúzás jellemezte, az összeomlás szélén állt. Akkor még minden jel arra vallott, hogy a liberális köztársasági elnököt, Mauricio Macrit gond nélkül újraválasztják majd.
A hétvége azonban komoly fordulatot hozhat a dél-amerikai állam belpolitikájában. Kirchner asszony videofelvételen jelentette be visszatérését, s azt, hogy az októberi elnökválasztáson megméretteti magát. Igaz, nem államfőjelöltként indul, hanem volt kabinetfőnöke, Alberto Fernández alelnökjelöltjeként. „Nem csak egy választást kívánunk megnyerni, hanem a lehető legtöbbeket az oldalunkra állítani, hogy garantáljuk a biztos kormányzást” – fejtette ki a 66 esztendős politikus.
Macri számára nagyon rossz hír Kirchner visszatérése, hiszen a volt elnökasszony még ma is népszerű. Felmérések alapján Kirchner néhány százalékkal meg is előzi a jelenlegi elnököt. A Synopsis iroda május elején közzétett közvélemény-kutatása szerint például Kirchner előnye öt százalék Macrival szemben. Más irodáknál is legalább három százalék az előnye.
Mindez azt jelzi, hogy Argentína balra fordulhat, ami persze nem először fordulna elő az ország történetében. S túl nagy meglepetés sem lenne, hiszen évek óta nem képes kikecmeregni a gazdasági válságból. Egyik krízisbe esik a másik után, s hol a gazdasági liberalizmustól, hol a baloldali populizmustól várja a megváltást.
A kilencvenes éveket a neoliberális korszak jellemezte – emlékeztet az osztrák Der Standard. A jobboldali peronista elnök, Carlos Menem kormányzása azonban gazdasági csődöt eredményezett, az ország fizetésképtelenné vált. Ezután a Kirchner család által fémjelzett korszak kezdődött. Először Cristina Kirchner férje, a 2010-ben elhunyt Nestor ült az elnöki székbe, majd ő maga. Ebben az időszakban igyekeztek növelni az állam szerepét, hosszas tárgyalásokat folytattak a hitelezőkkel, vállalatokat, üzemeket államosítottak, megpróbálták megállítani a deviza kiáramlását. Eleinte siker is jellemezte ezt a politikát, a szegények száma a 2003-as 9,9 millióról 2013-ra 3,7 millióra csökkent. Csakhogy Kirchner asszony elnöksége alatt jelentősen emelkedett, 25 százalékos lett az infláció. Az államkasszában mind nagyobb lyuk keletkezett.
Mindez 2015-ben Macri győzelmét eredményezte. Ő liberális gazdaságpolitikát folytatott, csökkentette az áram, a gáz és a tömegközlekedés állami támogatását, minek nyomán bizonyos termékek, szolgáltatások ára 500 százalékkal emelkedett. A nemzeti valuta, a peso árfolyamátváltását is liberalizálta, ami a pénznem értékének csökkenéséhez vezetett. Bár valóban jelentősen csökkentette a költségvetési hiányt, a gazdasági növekedést nem tudta beindítani. Egy ideig áramlott ugyan a pénz Argentínába, 2018-tól azonban a befektetők kivonták tőkéjüket, ami a peso jelentős pénzromlását vonta magával. Macrinak ezért hitelt kellett felvennie a Nemzetközi Valutaalaptól. Ismét nőtt a szegények, a munkanélküliek száma. Az elnök nemrégiben maximalizálta az árakat és emelte a minimálbért, illetve a gyermekgondozási segélyt. Népszerűségének csökkenését azonban nem sikerült megállítani: pártja, a Cambiemos hat tartományban is elvesztette többségét a májusi önkormányzati választáson.
