Milyen fegyverbeszerzésekre készül a kormány a következő években?
A Zrínyi 2026 Program keretében egyebek mellett napirenden lesz a páncéltörő képesség fejlesztése: az irányítható, kis-, közepes, esetleg nagy hatótávolságú páncéltörő rakétaerőnket kell növelni. Tovább kell folytatni a Gripen vadászrepülőgépek modernizációját is, elsősorban azok fegyverzeti eszközeit kell fejleszteni. Folytatni kell a katonák digitális felszerelésének, valamint a gyalogsági fegyverrendszerek korszerűsítését is. Az év második felében szeretnénk megkezdeni Kiskunfélegyházán a kézi lőfegyverek sorozatgyártását. Nagyobb volumenű beszerzés lesz a légierőnél a hazai légvédelmi képesség erősítése: a meglévő technikai eszközöket – gondolok itt a KUB légvédelmi rakétákra - kiváltanánk egy XXI. századi rakétakomplexummal és az ehhez tartozó fegyverzettel.
David B. Cornstein amerikai nagykövet igen bizakodóan nyilatkozott arról, hogy a washingtoni magyar tárgyaló felek látogatást tettek a Raytheonnál és a Lockheed Martinnál. Ez azt jelenti, hogy Magyarország amerikai vadászrepülőgépet vagy rakétákat vásárol?
A vadászgépekről korai lenne még beszélni, hiszen 2026-ig érvényes szerződésünk van a Gripenekre, így ezek jövőjéről a következő években kell dönteni. A rakétakomplexum tekintetében több országgal is tárgyalásban vagyunk. A katonaság ilyenkor megfogalmazza a pontos igényeit, hogy milyen képességű fegyverekre lesz szüksége. Az amerikai fegyverzet is belefér ebbe az elképzelésbe, ám most Washingtonban semmiféle konkrét megállapodás nem született.
Korábban úgy nyilatkozott, hogy hozzávetőlegesen 1200 milliárd forintos lehet a magyar haderő fejlesztési büdzséje. Lehet tudni, hogy eddig mennyit költöttünk haderőfejlesztésre?
Ezt rendkívül bonyolult meghatározni, mivel ebben benne van a személyi állomány toborzása, kiképzése is. A technikai eszköz önmagában ugyanis nem képesség. A technikai eszközökért a beérkezés ütemében fogunk fizetni.
És eddig mennyit fizettünk ki a megrendelt eszközökért?
Eddig 250 milliárd forintot fizettünk ki a gyártóknak illetve a gyártó országoknak, ám ez egy pillanatnyi állapot, folyamatosak a kifizetések.
Ez a magyar haderő mire elegendő? Önmagában meg tudja védeni az országot vagy a NATO szervezetrendszerébe ágyazva tudja ellátni a feladatát?
Ez így-is úgy is igaz. Mi tagjai vagyunk egy szövetségnek, – így vannak kötelezettségeink – amelynek vannak elvárásai. Úgy gondolom, hogy egy felelős, magyar vezető számára elsődleges feladat Magyarország, a magyar emberek biztonságának garantálása, és az, hogy egy olyan képességet hozzunk létre, amelyet a szövetséges elvárásokhoz is fel tudunk ajánlani. Először is Magyarországon kell lennie egy erős, ütőképes, meghatározó erejű honvédségnek, amelyre a NATO is építeni tud annak érdekében, hogy a térségben biztonság legyen. Erről szól a NATO alapszerződés, a Washingtoni szerződés hármas cikkelye, amely a kölcsönös védelem érdekében feltételezi, hogy hogy mindenki olyan haderőt állít ki, amellyel garantálni tudja az országa biztonságát.
Terveik szerint harmincezer fős lesz a főállású állomány és a húszezer fős a tartalékos keret. Ezeket a célokat mikorra lehet elérni?
Ez egy megcélzott keretszám, amit 2026-ig kell megközelítenünk – azaz: valamivel kisebb, illetve valamivel nagyobb is lehet a honvédség létszáma. Ez javarészt attól is függ, hogy végül milyen technikai eszközöket tudunk majd beszerezni, hiszen egy korszerű önjáró löveg kezelőszemélyzete például harmada a korábbi lövegek személyzetének.
