Hatalmas botrány rázta meg az osztrák belpolitikát, röviddel az európai parlamenti választás előtt. A Spiegel és a Süddeutsche Zeitung péntek este egy 2017 júliusában készült felvételt tett közzé, amelyen állami megbízásokat helyez kilátásba egy állítólagos orosz befektetőnek, annak fejében, hogy kampánypénzekkel segíti a jelenlegi osztrák kormánykoalíció kisebbik pártját, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpártot. Az Ibiza szigetén készült felvételen Heinz-Christian Strache FPÖ-elnök, az orosz befektető rokona, és a bécsi FPÖ-politikus, Johann Gudenus magánbeszélgetése látható. (Frissítés: a botrány miatt Strache szombat délelőtt lemondott az alkancellári posztról és a pártelnökségről, az osztrák koalíció is bukott, előtehozott választások jönnek.)
A videóval nyilvánvalóan csapdába csalták az FPÖ vezetőjét. A csapdát állító nő azt mondta, hogy 250 millió eurót kíván befektetni Ausztriában és azt is megjegyezte, pénzmosásból származó összegről van szó. Strache és Gudenus azonban ennek ellenére tovább beszélgettek vele a befektetési lehetőségekről.
A felvétel néhány hónappal a 2017 októberi parlamenti választás előtt készült. (A voksolást követően, az év decemberében az Osztrák Néppárt, az ÖVP koalíciót kötött az FPÖ-vel.) Strache a felvételen kijelentette, hogy néhány tehetős személyiség 500 ezer és kétmillió euró közötti összeget fizetne az FPÖ közhasznú alapítványa számára, mindezt anélkül, hogy a bécsi számvevőszéknek jelentenék. Strache név szerint említette ennek kapcsán Gaston Glock fegyvergyárost, a milliárdos Heidi Goess-Hortent, a vállalkozó Rene Benkót, valamint a Novomatic szerencsejáték konszernt.
A feltételezett orosz befektető, aki a felvételen Aljona Makarova néven szerepel, s egy Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló oligarcha unokahúgnak adta ki magát, azt közölte, hogy fel akarja vásárolni a bulvárlap, a Kronen Zeitung egy részét. Strache ezzel kapcsolatban azt mondta, „ha átveszi a Kronen Zeitungot a választás előtt három héttel és eléri azt, hogy megnyerjük a voksolást, akkor bármiről beszélhetünk”. Szerinte, ha a Kronen Zeitung az FPÖ-t „nyomatta volna”, akkor „nem 27, hanem 34 százalékot szerzünk.”
Magyar szempontból különösen ez a rész fontos. Az osztrák Kronen Zeitung igazi bulvárlap, amely arra szakosodott, hogy lejárassanak bizonyos személyeket. Strache megjegyzéseiből kitűnik: számára a sajtószabadság nem számít demokratikus értéknek, ő olyan médiában gondolkodik, ahol mindenki úgy táncol, ahogy ő fütyül. Már alkancellárként is bizonyította: nem tiszteli az állami média, az ORF függetlenségét sem, számos támadást indított ellene. A videofelvételen is kifejti azon óhaját, amely szerint a – amint Ausztriában nevezik – „Krone” csak a pártját dicsőítő híreket tegyen közzé. Csak „kék színű legyen”. (Az FPÖ színe a kék.)
Strache hatalmi ambícióinak akarta alávetni a lapot, s ez volt az összesen hatórás tárgyalás egyik legfontosabb eleme. A beszélgetésből az is kitűnik, hogy az FPÖ vezetőiben már korábban, tehát a beszélgetés előtt is felmerült, hogy rátegyék a kezüket a Kronen Zeitungra. Szerinte a lap megszerzése „mindannyiunknak jó lenne, üzleti és politikai szempontból egyaránt”. Strache még udvarol is az orosz nőnek, aki szerinte „Ausztria legszebb médiatulajdonosa lenne”. Azt állította a nőnek, hogy a lap megkaparintásával évi 15-35 millió euró nyereségre tehetne szert. Mindemellett bekerülne Ausztria tíz legbefolyásosabb személyisége közé.
A Kronen Zeitung megszerzése valóban komoly politikai hatalom lenne. A lapot 1959-ben Hans Dichand alapította. Amikor nemrégiben 60. születésnapját ünnepelte, Sebastian Kurz kancellár és Strache is üdvözölte. A lappal senki sem mer ujjat húzni, vagy ahogy a helyi mondás tartja, senki sem kormányozhat ellene. Naponta 700 ezer példányt adnak el belőle, s 2,5 millió ember olvassa, ami óriási szám egy 8,7 millió lakosú országban.
A Kronen Zeitung 50 százalékban az alapító Dichand család tulajdonában van, ezt a részesedést a 2010-ben elhunyt Hans Dichand három gyermeke között egyenlő arányban osztották fel. További 50 százalékot szerzett meg 1987-ben a német Funke médiacsoport. A tranzakciót akkor a WAZ német médiacsoport finanszírozta. Az állítólagos orosz befektető azt közölte, hogy a Dichand család részvényeire fáj a foga. Strache erre azt közölte, a másik 50 százalék megszerzésében is segédkezik – s itt jön egy újabb, számunkra érdekes rész - a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina révén. Azaz az osztrák vállalkozó a jobboldali populista párttal is jó kapcsolatokat ápol. Strache szerint Pecina a Funke csoportra is befolyással van. A Spiegel és a Süddeutsche Zeitung is kérdést intézett Pecinához az üggyel kapcsolatban, aki azt állította, sem ma, sem a múltban nem volt lehetősége a Kronen Zeitungot bármilyen formában ellenőrizni vagy befolyásolni. A Süddeutsche Zeitung a Funke csoport iránt arról érdeklődött, hogy volt-e bármilyen együttműködése Pecinával 2014-2019 között a Kronével kapcsolatban. A cég egy mondatban nemleges választ adott.
Strache lelkesen ecsetelte az ibizai videón, milyen lehetőségei lennének a Kronen Zeitung megszerzésével, hogyan használhatná fel politikai ellenfeleivel szemben. Azt is állította, „médiakoncepció” vázol majd fel a lap számára, illetve hogyan cseréli ki a lap személyi állományát.
Strache azonban a Krone megszerzésével sem érte volna be. „Egy Orbán Viktoréhoz hasonló médiabirodalmat akarunk” – hangoztatta. Ennek kapcsán ismét előkerült Heinrich Pecina neve. Ő egy „befektető, aki minden magyar médiát felvásárolt Orbánnak az utóbbi 15 évben és előkészítette neki őket” – hangoztatta Strache, aki ezzel elismerte, hogy Pecina a magyar kormányfő megbízásának tett eleget. Pecina neve a pénzmosással kapcsolatos Panama-aktákban is feltűnt, valamint a Kärntner Landesbank Hypo Alpe Adria pénzintézet ügye kapcsán 2017 nyarán 22 hónapnyi felfüggesztett börtönbüntetésre és 288 ezer euró kártérítés befizetésére kötelezték. A Süddeutsche Zeitung megjegyzi: amikor Orbán Viktor 2018-ban, bő egy hónappal a Kurz kormány megalakulása után első ízben Bécsbe látogatott, először éppen Pecinával találkozott, s csak ezután a kancellárral, majd Strachéval.
Strache arról is beszél, hogy televíziós csatornákat is meg akar szerezni. Hozzáteszi, az osztrák médiapiacon a Kronen Zeitung egyetlen konkurense az ORF. Ezzel kapcsolatban megjegyzi: ha kormányra kerülnek, el tudná képzelni a közmédia privatizációját.
Végül a nagy befektetésből semmi sem valósult meg, a gazdag orosz nő csak egy blöff volt, ugyanakkor tavaly novemberben érdekes fordulatot vettek az események: a tiroli médiavállalkozó, René Benko a Funke-részvények felét felvásárolta, a Dichand család mind a mai napig ellenséges tranzakciótól tart. Ami az ORF-et illeti, az FPÖ folyamatosan támadja a közmédiát és azokat az újságíróit, akiket ellenségének tart. Le akarja venni például a műsorról a népszerű Armin Wolf programját, aki minden politikust képes sarokba szorítani.
Strache emellett az orosz nőnek az infrastruktúrában is komoly szerepet szánt. Megjegyezte, ha ő kormányon lesz, Hans Haselsteiner, a Strabag építőipari vállalat egykori vezetője és résztulajdonosa, nem kap több megbízást. Strache az osztrák vízszolgáltató eladásáról is beszélt. Ebből is komoly bevételre akart szert tenni.
A videóból kiderül az az eddig is ismert tény, hogy az FPÖ szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, illetve a Kremllel. Más európai jobboldali populista pártok is komoly támogatásokat kaptak Moszkvától. Brüsszel már régóta attól tart, hogy Oroszország a populisták támogatásával az Európai Unió megosztására törekszik. Az egyik ilyen „trójai falovat” az FPÖ-nek tartják. Szintén jó viszonyt ápol Oroszországgal Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RM) elnöke, valamint Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a jobboldali radikális Liga elnöke.
Beate Meinl-Reisinger, a liberális Neos frakcióvezetője azt közölte, ha kiderül a videóról, hiteles, akkor Strachénak és Gudenusnak azonnal távoznia kell a politikából. Mint mondta, az is nyilvánvaló, hogy ez a kormány a végét járja, ezt pedig Sebastian Kurz kancellárnak is be kell látnia.
Hubert Sickinger osztrák politológus a Strache által említett tiltott kampányfinanszírozást a párttörvény súlyos megsértésének nevezte. Kérdésesnek nevezte azonban, hogy az ügyet sikerül-e felgöngyölíteni. A pártok bankbetéteibe csak az ügyészség nyerhet betekintést – tette hozzá.
Az FPÖ tagadja a vádakat. A párt szerint nem kaptak semmiféle pénzt. Az FPö egyúttal – az ilyen esetekben jól megszokott stratégiát követte – ellentámadásba lendült, Christian Hafenecker főtitkár szerint politikai támadást indítottak ellenük az EP választás előtt. A videóban megemlített vállalkozók egytől egyig tagadták, hogy kampánypénzzel segítették volna az Osztrák Szabadságpártot.
Az ügy kapcsán Kurz kancellár térfelén pattog a labda. Az utóbbi időben egyre feszültebbé vált a két koalíciós partner, az ÖVP és az FPÖ viszonya. A kancellár azt kifogásolta, hogy a neonáci identitárius mozgalom túl nagy befolyást gyakorol a szabadságpártiak egyes politikusaira.
A videofelvétel politikai szempontból is érdekes Magyarországon. Orbán Viktor ugyanis egyre közelebb kerül Matteo Salvini bevándorlásellenes mozgalmához. A jobboldali populista pártok előszeretettel hangoztatják, mennyire tiszták, szemben a korrupt politikai elittel. Ám egyre több csontváz kerül elő abból a bizonyos szekrényből. Múlt héten Giuseppe Conte miniszterelnök menesztette kormányából Armando Siri államtitkárt, mert kenőpénzt fogadott el. Az ügy meglehetősen kínos Salvininek, hiszen pártjára is a korrupció árnyéka vetül.
Most az FPÖ-ről is kiderült, hogy bármire, korrupcióra, hatalommal való visszaélésre, pénzmosásra is kész csak azért, hogy megszilárdítsa hatalmát. Orbán Viktor kormányfő azonban ezekkel a kétes hírű, az EU megosztását szolgáló, oroszbarát és korrupt politikusokkal barátkozik. Strachét legutóbb május elején fogadta a magyar miniszterelnök, akkor tette azt a nemzetközi sajtót is bejáró kijelentését, hogy Manfred Webert, az Európai Néppárt listavezetőjét alkalmatlannak tartja az Európai Bizottság elnöki tisztségére. „Baráti tárgyalásokon vagyunk túl. Értékeltük a kétoldalú kapcsolatok kérdését, amelyet rendezettnek és sikeresnek tekintettünk. Fontosnak tartottuk a gazdasági kapcsolatok kérdését, amelyet fejleszteni szeretnénk” – nyilatkozta Orbán a Strachével folytatott megbeszélései után. „Mind a ketten változást szeretnénk Európában. Nem akarok kényelmetlenséget okozni a vendégünknek, de mégis Ausztriára kell hivatkoznom. Azt szeretnénk, ha az európai politikában olyan változások történnének, mint Ausztriában, ahol a jobbközép a jobboldallal fogott össze.” – hangoztatta a kormányfő megjegyezvén, ami Bécsben működik, Brüsszelben is működőképes lehet. Azaz azt akarja, hogy az Európai Néppárt a szélsőjobbal fogjon össze. Erre később mind Angela Merkel német, mind Sebastian Kurz osztrák kancellár egyértelmű nemet mondott.
Strache még 2018 szeptemberében meggyőződését fejezte ki, hogy „néhány hónap múlva Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt kormányozzuk majd Európát”. Azt is közölte akkor, Orbán Viktor "tiszteletet és köszönetet érdemel" azért, mert 2015-ben megvédte és biztosította az EU külső határait, amikor minden más ország ezen a téren kudarcot vallott.
