Nyolc év börtönbüntetésre ítélte a pécsi egyetemi vesztegetési ügyként ismert eljárásban a Győri Törvényszék pénteken a Pécsi Tudományegyetem volt gazdasági igazgatóját, az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt - tájékoztatta a törvényszék szóvivője az MTI-t.
Havasiné Kulcsár Petra elmondta, hogy az ügy további 26 vádlottja közül még három vádlottat szabadságvesztésre, 11 vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, hét vádlottat megrovásban részesített, öt vádlottat pedig felmentett a bíróság. Az egyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2010 tavaszán indított nyomozást, mert
Tizenhárom embert vádoltak csalással, mert az egyetem megbízási szerződést kötött egy ügyvédi irodával közbeszerzési tanácsadásra. Az ügyvédi iroda a munka egy részét alvállalkozónak, a másodrendű vádlottnak adta ki, aki további alvállalkozói szerződéseket kötött az egyetem egyes munkatársaival, hogy őket jogtalanul juttassa pénzhez, és az így kifizetett vállalkozói díjakat beépítse abba a számlába, amelyet az ügyvédi irodának állított ki.
Az ügyvédi iroda továbbszámlázta azt az egyetemnek, s ezzel a vádirat szerint csaknem 33 millió forint kárt okoztak. A bíróság álláspontja szerint nem bizonyosodott be az eljárás során, hogy olyan munka lett volna leszámlázva, amelyet nem végeztek el, ahogy arra sem volt bizonyíték, hogy a ráfordított időt a valóságosnál nagyobb mértékben számolták volna el.
A vádpont szerint az egyetem által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban az egyetem alkalmazottai beszállító vállalkozásokat jogtalanul juttattak olyan többletinformációkhoz, egyebek mellett a beszerzés tárgyával, értékével, idejével kapcsolatban, amelyekkel a szállítók a konkurens vállalkozásokhoz képest előnyre tettek szert, mert olcsóbb árajánlatot adtak. Ezért cserébe a teljesített beszerzések arányában pénzt fizettek az egyetem dolgozóinak, akik több millió forintot vettek így át.
A vádlottak esetenként megvalósítottak magán-, illetve közokirat-hamisítást, költségvetési csalást, valamint befolyással üzérkedést is. A döntés elleni fellebbezés bejelentésére az ügyész, a vádlottak és védőik többsége három nap gondolkodási időt kért.
A tárgyalás 2012-ben kezdődött a Pécsi Törvényszéken, amelynek bírái akkor elfogultságukról nyilatkoztak, ezért a Pécsi Törvényszéknek nem maradt olyan tanácsa, amely az egyetem oktatóival fennálló munkakapcsolat miatt tárgyilagosan tudott volna eljárni. Ezután került az ügy a Győri Törvényszékre, ahol 2016-ban határozatban szüntették meg a pert, mert az ügyészség nem tett eleget egy felhívásnak. A Győri Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte a határozatot, így a tárgyalás újraindult.
