Hornyák Tibor levelét megírta. A levelet Cséri Lajos Művész Úrnak címezte. A levél tárgya: Zánkai Erzsébet-tábor Dr. Nádházi Lajos emléktáblája. A levél tartalmának megismerése és értelmének feltárása előtt, a szereplőkkel kell megismerkedni.
A levél írója a Zánkai Erzsébet-tábor üzemeltetője, az Erzsébet Táborok Kft. egykori vezetője, akinek e pozícióból történő leváltására azt követően került sor, hogy a 24.hu, megírta: egy Zánka melletti faluban, Monoszlón, napi száztízezer forintért bérelt magának úszómedencés házat, s onnan járt be dolgozni. A hír nemcsak az összeg miatt verte ki a biztosítékot, hanem azért is, mivel a tábor területén egy minden igényt kielégítő lakóépület áll a mindenkori főigazgató rendelkezésére.
Leváltása után nevezett „érdemei elismeréseképpen” elnyerte annak az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának az elnöki pozícióját, amelyik időközben megkapta a magyar államtól ingyenesen és illetékmentesen a gyermeküdültetés céljait szolgáló tábor vagyonának tulajdonjogát. (A tábor a Balaton partján, a rajta lévő épületekkel és a mólóval sokszorosát éri annak a sukorói állami teleknek, amelynek egy másik, magánkézben lévő ingatlannal történő cseréjével, ha a cserét végrehajtják, az államot a Kúria álláspontja szerint valamivel több, mint egymilliárd forint kár érte volna. Hűtlen kezelés kísérlete miatt ezért az állami vagyonkezelő egykori vezetőit a Kúria több év végrehajtható börtönre ítélte.)
A terület, amelynek ügyében a levél született, az egykori zánkai Úttörőtábor területe. Cséri Lajos hazánk elismert szobrászművésze, akinek több szobra is áll a tábor területén, a főépület főbejárata és az alapítvány által bezárt középiskola épülete előtt. Az utolsó név, amely még ismeretlen lehet az olvasóknak: dr. Nádházi Lajos a Balatoni Úttörőváros 1972-1984 közötti főigazgatója. Tisztelői szerint tudós gondolkodó, a gyermekmozgalom teoretikusa és gyakorlati megvalósítója volt. Emléktábláját 2010. június 12-én avatták fel a Zánkai Ifjúsági Centrum főépülete előtti parkban.
Egy levél és egy felelős
A levél a következőket tartalmazza: „Az Alapítvány… teljes körű, átfogó felújítási munkákat végez többek között a 8251. Zánka, Külterület hrsz. 030/15. szám alatti ingatlanon (itt áll az emléktábla - Sz. J.)… Fenti körülményre tekintettel az Alapítvány a tábor területén lévő műalkotások nagy részének további őrzését és megfelelő tárolását biztosítani nem tudja, ezért felkínáljuk Önnek, hogy amennyiben igényli azt, a jelenlegi helyéről… saját költségén elszállíthatja, ellenkező esetben a műalkotás ,,,” a „szobortemetőbe” kerül. (A levél nem utal kuratóriumi határozatra, amely megalapozná az elnöki levelet.)
Ez az ügy több szempontból is figyelmet és elemzést érdemel. Első kérdés, ki az illetékes az ügyben? Csak látszólag dőre ez a kérdés. 2012-ben az Országgyűlés törvényt fogadott el az Erzsébet-programról (2012. évi CIII. tv.). A törvény eredeti szövegéből nem lehet megállapítani a valódi szándékot, a gyermeküdültetés céljait szolgáló állami vagyon privatizálását. Ez több lépcsőben végrehajtott, nehezen követhető folyamat volt. A törvényből egyébként ki nem olvasható program végrehajtását első lépésben rábízták a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványra.
2014. január 1-től a törvény módosult. Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. vagyonkezelésébe kerül 35 (zánkai, fonyódi, siófoki, balatonvilágosi, fonyódi, nyíregyházi) ingatlan vagyonkezelői joga, ingyenesen. A vagyonkezelőnek a törvénymódosítás nem adott feladatot. A program végrehajtója nem változik. 2015. január 1-től a vagyonkezelő további 5 (balatonőszödi, balatonszemesi) - így már összesen 40 - ingatlan ingyenes vagyonkezelését kapta meg.
A 2016. április 12-én hatályba lépő módosítás új szereplőt léptetett be: A törvény megváltozott szövege szerint az Erzsébet-program végrehajtásáról a továbbiakban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (a továbbiakban: Erzsébet Alapítvány) gondoskodik. A második kérdés, ki az új szereplő? Az Erzsébet Alapítvány nyilvános alapító okirata szerint az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványt a HUNGEST Vagyonkezelő Zrt. alapította. Az alapítói jogok gyakorlását – megállapodással, 2016. január 29. napján átvette – a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. Újabb rejtélyek: az alapító okirat szerint egyes ingatlanok az Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Szolgáltató Kft. üzemeltetésébe kerültek, az Erzsébet Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján. Az Erzsébet Alapítvány alapító okirat szerint az alapítvány kuratóriumának az elnöke Bábiné Szottfried Gabriella, az elérhető alapítványi honlap szerint viszont Hornyák Tibor. Az Erzsébet Alapítvány ekkor még nem részesült a vagyonból.
Korlátlan vagyon, korlátozott felelősség
Tény, hogy az Erzsébet Táborok fejlesztésére a kormány 2017-ben egymilliárd, 2018-ban több mint 8,5 milliárd, 2019-ben közel 16,5 milliárd forintot biztosított. Tény, hogy a zánkai fejlesztéseket a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
Tény, hogy 2016. szeptember 1-jétől az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. vagyonkezeléséből kikerült 20 zánkai ingatlan (15 megmarad), amelyek tulajdonjoga ingyenesen átkerült az Erzsébet Alapítványhoz. A tulajdonba adott és a vagyonkezelésben maradt ingatlanok száma azonban öttel kevesebb a korábban ingyenesen kezelt ingatlanokhoz képest. Annak érdekében, hogy a vagyonmozgást ne lehessen követni, 2016.december 1-jén hatályukat vesztették a törvény zánkai és a többi településen lévő ingatlanok kezelői és tulajdonosi jogait rögzítő mellékletei. A törvény 2019. IV. 14-től hatályba lépő egyetlen melléklete csak az Erzsébet Alapítvány tulajdonába kerülő három - köztük a zánkai móló - ingatlant tartalmazza.
Kit, mely szervezetet illeti a fejlesztésre szánt 26 milliárd forint? Ki a felelős a fejlesztések lebonyolításáért? Ki a felelős az államtól átvett ingatlanok és ingóságok, köztük a művészeti alkotások megőrzésért? A kormány Erzsébet-programmal összefüggő intézkedéseiből ez nem derül ki. Mint, ahogy az sem, hová lett öt ingatlan?
A felesleges érték
Tény, - a „Köztérkép” webes közösség és adatbázis adatai szerint - a zánkai tábor területén több mint egy tucat műalkotás található, köztük: Kiss István Béke című kompozíciója, Kígyós Sándor Három forma című alkotása, Sass Valéria bohócot ábrázoló szobra, Szekeres Károly Ifjúság című szobra, Cséri Lajos Egry Józsefet, Teleki Blankát, gróf Széchenyi István ábrázoló szobrai. Van olyan alkotás, amelyet – a „Köztérkép” jelzése szerint - már lebontottak, például Török Richárd Ságvári Endréről készített kiváló szobrát, Schéner Mihály Lovacska című alkotását. Most készítik elő az említett Nádházi-emléktábla eltávolítását. Vajon melyik művészi alkotás további őrzését és megfelelő tárolását nem tudja tovább biztosítani az alapító, az alapítói jog gyakorlója, az ingatlan üzemeltetője, az alapítvány kuratóriuma, a kuratórium elnöke? Nincs elég hely az áthelyezéshez a több, mint száz hektáron? Nem futja az emléktábla új helyszínen történő felállítására a fejlesztésre rendelkezésre álló összegből, vagy a 2019. évi költségvetésben az „Erzsébet gyermek-és ifjúsági táborok támogatása” jogcímen nyújtott közel 13 milliárd forint állami támogatásból?
Nem erről van szó!
Nem az alkotások művészi színvonala, nem az alkotók személye, tehetsége dönti el, hogy a három „T” közül melyiket kell alkalmazni. Bármilyen elismert szakember is volt dr. Nádházi Lajos, nem maradhat a tábor területén egy olyan emléktábla, amely a felirata szerint a Balatoni Úttörőváros főigazgatójának állít emléket. Egyszerűen azért, mert ennek e hatalomnak a jelen a 2010-ben megalakuló kormány első munkanapján kezdődik, a múlt pedig Horthy Miklós uralmának utolsó napján zárul. A közte lévő időszak eseményeit és szereplőit a mai hatalom saját ízlése szerint szortírozza. "Aki nincs velünk, az ellenünk" válogatási elv alapján ne essék szó baloldali, liberális gondolkodókról. Őket – bármikor éltek – ez a hatalom ellenségnek tekinti. Nincs helyük a jövő nemzedék tudatában. Zánka napjait is akkortól kell számítani, amikor a mai kormány kitalálta és törvénybe foglalta az Erzsébet-programot. Az előzményeket nem létezőnek kell tekinteni. Mindezek fényében veszélyben vannak – ha még megvannak - az úttörőmozgalom emléktárgyai, az újrakezdés előtti időkben készült gyermekrajzok, festmények, szobrok és más műalkotások.
A hűtlen kezelés bűncselekmény büntetési tétele öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, s miután a büntethetőség elévülésének ideje megegyezik a büntetési tétel felső határával, remélhetően a magyar államnak módjában áll majd – független bíróság előtt folyó - büntetőeljárás keretében megítélnie az állami vagyon magánkézbe adásának „törvényesített” folyamatát és gyakorlatát.
