Önkéntesek bevonásával először vizsgálták a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. A kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték. Kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi 500 kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint amikor nem feldolgozott ételt ettek - számolt be a BBC News.
Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést, aki ilyet fogyaszt. A feldolgozott ételek pontos definícióját nehéz megadni - mondta Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója hozzátéve, hogy
Ide sorolják azokat az ételeket, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel, például
az édes vagy ízesített sós snackek
a chipsek
a csokoládé és más édesség
az édesített üdítőitalok
az instant levesek
a fagyasztott vagy konzerv készételek
a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek.
A kutatásban résztvevő húsz önkéntest egy hónapra beköltöztették egy laboratóriumba. Két hétig vagy erősen feldolgozott ételeket vagy nem feldolgozott ételeket ettek, aztán a második két hétben cseréltek. Mindenki annyit ehetett, amennyit akart, de a kutatók feljegyeztek minden falatot, amit a résztvevők magukhoz vettek.
A feldolgozott étrendben olyan fogások szerepeltek, mint a quesadilla és a sült bab, míg a nem feldolgozott ételek között volt például a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal.
A két hétig erősen feldolgozott ételeket fogyasztók átlagosan napi 508 plusz kalóriát vettek magukhoz és nagyjából egy kilót híztak. A kísérletben résztvevők elmondták, hogy az erősen feldolgozott és a fel nem dolgozott ételek egyaránt "finomak voltak". Tehát nem azért ettek többet a feldolgozott ételekből, mert jobbnak találták. A kétféle étrend tápanyagtartalmát is gondosan kiegyensúlyozták, hogy egyenlő arányban tartalmazzanak cukrot és más szénhidrátokat, zsírokat és rostokat.
Hall, a cukorbetegséget, emésztőszervi és vesebetegségeket vizsgáló amerikai intézet tudósa hangsúlyozta, hogy ez az első olyan kutatás, amely ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között.
Hall emlékeztetett rá: az amerikai "elhízásjárványt" napi 250-300 többletkalória elfogyasztása okozza.
Amikor az ember nem feldolgozott ételt eszik, az éhséget elfojtó hormonok egyike, a PYY szintje megnövekedik annak ellenére, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a nem feldolgozott étel fogyasztásakor az éhségérzetet kiváltó hormon szintje csökken.
A tanulmány rövid időn át, kis létszámú csoporttal készült, ezért azt nem tudni, hogy szélesebb népességre is igazak-e a megállapításai.
Gunter Kuhnle, Readingi Egyetem tudósa szerint a jól megtervezett és végrehajtott kutatás érdekes, bár nem túl meglepő eredményt hozott. Értékelése szerint a résztvevők fogyaszthatóbbnak találták a feldolgozott ételeket, gyorsabban ették azokat és ebből kifolyólag valószínűleg tovább tartott, amíg elérték a teltségérzetet. Mint rámutatott, a másik érdekes eredménye a tanulmánynak a kalóriánkénti költség: a feldolgozott ételek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a nem feldolgozott ételekből álló koszt, és ennek valószínűleg szintén jelentősek a közegészségügyi vonzatai.
