Parlament;kilakoltatás;

- A Fidesz-KDNP-t nem érdeklik a kilakoltatott családok

A kormánypárti képviselők nem mentek el a kilakoltatásról szóló rendkívüli parlamenti ülésre.

Csak az ellenzéki padsorokban jelentek meg országgyűlési képviselők a parlament pénteki, rendkívüli ülésnapján, ahol a gyermekes családok hajléktalanná válásának megakadályozására kidolgozott törvényjavaslatot vitatták volna meg. Így viszont legfeljebb csak önmagukkal vitatkozhattak volna, de mivel a kormánypárti képviselők nélkül a tanácskozás nem volt határozatképes, a napirend előtti felszólalásokat követően az ülést berekesztették.

– Döbbenetes, hogy a Fidesz-KDNP hátat fordít a bajba jutott családoknak, jó, hogy utánuk nem köp – fogalmazott Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője szerint a kormány árulást követett el, a kormánypárti képviselők távolmaradása egyértelmű üzenetet közvetít.

Nem ez az első eset: a Fidesz-KDNP tavaly, a „Családok Évében” már három alkalommal megakadályozta, hogy az országgyűlés tárgyalhasson A Város Mindenkié (AVM) által kezdeményezett törvénymódosításról, amit idén április 24-én negyedszerre is benyújtottak ellenzéki képviselők támogatásával. 

Ha a javaslatot megtárgyalhatnák és elfogadnák, akkor a települési önkormányzatoknak kötelezettsége lenne megfelelő elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett gyermekes családoknak, és az önkormányzati bérlakások és a lakáshiteles ügyek esetében már a lakáskiürítés bírósági elrendelésére se lenne lehetőség abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

– Ez a minimum minimuma – szögezte le Misetics Bálint, az AVM aktivistája. Hozzátette: ahhoz, hogy senki ne kerülhessen az utcára, alapvető lakás- ás társadalompolitikai változásokra lenne szükség. – Nem működik jól az a társadalom, ahol hagyjuk egymást hajléktalanná válni. Nem működik jól az az állam, amelyik hagyja, hogy a polgárai hajléktalanná váljanak.

A kilakoltatási moratórium április végén lejárt, így már semmi nem védi a kilakoltatással fenyegetett családokat attól, hogy elveszítsék otthonukat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami szakértők becslése alapján közvetlenül legalább 9-10 ezer embert érintett – felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A várakozások szerint a regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakul majd.

A szexuális irányultság nem jelent stigmát, az csak egy, de lényeges vonása az érintettek sokszínű személyiségének