Továbbra sem egyértelmű, milyen mentességek illetik majd meg a júniusban Budapestre költöző Nemzetközi Beruházási Bankot. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David B. Cornstein ugyanis szerdán az ATV-nek úgy nyilatkozott, hogy Amerika egyeztetett a magyar kormánnyal arról, a többségében orosz, de más kelet-európai országok mellett magyar résztulajdonú pénzintézet mentességeit szűkíteni kellene. A bankot a magyar felügyelet (lényegében az MNB) ellenőrzése alól is kivonták, és tagjai diplomáciai mentességet kapnak.
A hitelintézet a gyanú szerint orosz hírszerzői tevékenységet fed, a vezetésben szerepet kapó személyek múltja legalábbis erre enged következtetni. Az Egyesült Államok pedig a hónap elején azért lobbizott Csehországban, hogy az lépjen ki az IIB-ből, és voltak olyan hírek is, hogy a magyar kormány is hasonlóan cselekszik majd.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kérdésre válaszolva azt közölte, hogy nincs tervben, hogy a bank jogállását megváltoztassák. Hozzátette, hogy nem tudja, mire gondolt David Cornstein, de a magyar jogszabályok pontosan azokat a jogokat biztosítják az IIB számára, mint minden más, hasonló pénzintézetnek. Azt elismerte, hogy bár egyeztettek az Egyesült Államokkal az orosz többségi tulajdonú IIB mentességeinek szűkítéséről, de végül erre nem kerül sor.
A miniszter bejelentette, hogy június 4-én benyújtják a 2020-as költségvetést az Országgyűlésnek, majd július 12-én megtarthatják a javaslat zárószavazását.
Ennek kapcsán Gulyás Gergely kifejtette: a magyar gazdaság ugyan jó állapotban van, amit mutat a szerdán a KSH által közölt 5,3 százalékos, évesített első negyedéves GDP-növekedési adat, de mégis készítenek egy válságtervet, ez lesz a két múlva a kormány elé kerülő gazdaságvédelmi akcióterv. Gulyás Gergely erről azt mondta, hogy egy része az autóipar, a beszállítók, illetve a kkv-k megsegítéséről, támogatásáról szól. (Vannak olyan hírek is, hogy az intézkedéscsomag a lakosság védelmére is kiterjed majd.)
A CIB Bank szakértői csütörtöki sajtótájékoztatójukon úgy foglaltak állást, hogy bár a mostani gazdasági növekedési csúcs után minden bizonnyal lassulás jöhet, de nincs szükség vészforgatókönyv elkészítésére. A korábbi véleményekkel szemben egyetlen fejlett országban, például Németországban vagy Olaszországban nem várható recesszió, az Egyesült Államokról nem is beszélve.
A Kínai Népköztársaságban csökken ugyan a korábban megszokott növekedési ütem, azonban nem lehet tudni, hogy mi lesz annak a kereskedelmi háborúnak a kimenetele, amelyet az Egyesült Államok indított az ázsiai birodalom ellen. Ez ugyan az Európai Unió országait is fenyegeti, de sem ezek a kockázatok, sem a Brexit hatása Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint nem lesz olyan súlyos, amely globális krízist okozna. Most a 2017-ben csúcsára jutott ciklus lefelé tartó ágán van a világ, semmi többről nincs szó. Viszont társadalmi-politikai kockázatot érzékelnek, a populizmus, a szélsőséges nézetek terjedése sok helyen nehezítik a gazdasági kérdések megoldását. Viszont éppen Kína - amely a világgazdaság egyre fontosabb főszereplőjévé vált -, képes volt gazdaságát átstrukturálni a már említett lassulás figyelembevételével.
Az Európai Unióban heves viták várhatóak a következő gazdasági ciklus kapcsán, és az Európai Központi Banknál is lejár még idén Mario Draghi elnöki mandátuma, ami ugyancsak változást hozhat az euróövezetben, de Trippon Mariann szerint a közös pénzt használók mindegyike ragaszkodik ehhez a fizetési formához.
