Amennyiben az ítélet szerint kérdéses a választói névjegyzék felhasználása, akkor hadd javasoljam tisztelettel a Kúriának, hogy tiltsa be a kések eladását, hiszen nem lehet benne biztos, hogy aki ilyen vágó alkalmatosságot vesz, az a konyhában sajtot és szalámit szeletel vele, vagy gyilkosság elkövetésére használja – kommentálta Tóth Bertalan a Kúria döntését. Amit – deklarálta az MSZP elnöke és EP-listaveztetője – mindenképp megtámadnak az Alkotmánybíróságon.
A döntés előzménye annyi, hogy Tóth Bertalan szeretett volna egy választói névjegyzéket 149 ezer
forintért – és ezen összekülönbözött a Nemzeti Választási Irodával. A technikai tudnivalókról annyit, hogy a választási szabályok értelmében a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek a voksolás előtt megvásárolhatják az úgynevezett szavazói névjegyzéket, a névsort, amelyik megmutatja, hogy egy adott választókerületben kik jogosultak részt venni a megmérettetésen. A jelöltek a saját választókerületük névsorát vásárolhatják meg – a mindenkori bruttó minimálbér összegéért (ez most 149 ezer forint). Országos listát a jelölő szervezetek vehetnek, ennek költsége, az említett 149 ezer forint, szorozva a szavazókerületek számával. Az országgyűlési választásokon egyszerű a matek: a 106 egyéni választókerület a szorzó.
Az MSZP elnöke szerint a szabályok az EP-választások esetében egyértelműek: mivel listás
voksolásról van szó, az egész ország egyetlen választókerületnek számít, és ennek az egy kerületnek ő a jelöltje – hiszen ő vezeti az MSZP és a Párbeszéd közös listáját. Az NVI viszont úgy számol, hogy az ország valóban egy választókerület, de 21 mivel jelölt van, ezt a létszámot kell 149 ezer forinttal szorozni, azaz a névjegyzék tarifája 3,129 millió.
Tóth Bertalan kifogást emelt az NVI jogértelmezése ellen, első körben az NVB az utóbbinak adott igazat. Az MSZP elnöke nem hagyta annyiban, az ügy a Kúria előtt landolt – és itt dodonai ítélet született.
A Kúria ugyanis majdnem mindenben egyetértett Tóth Bertalannal. Nem vitatta, hogy a listavezető értelmezhető az EP-kampányban az országnyi választókerület jelöltjeként. Elfogadta azt az érvet, hogy a jelölt ebben az esetben folytathat önálló kampányt – és nem csak a lista részeként értelmezhető.
Ennek ellenére a Kúria úgy döntött: nem ad helyt a szocialista politikus kérésének. Ugyanis – mint arról fent szó volt – a választási szabályok különbséget tesznek aközött, hogy a jelölt vagy a jelölő szervezet (ebben az esetben az MSZP) igényli-e a választói névjegyzéket. Márpedig a Kúria szerint Tóth Bertalan és a szocialista párt adatfelhasználása között "kétséges" éles határt húzni.
Azaz az MSZP elnöke szerint a Kúria azért döntött ellenében, mert meg van az elvi lehetősége,
hogy szabálytalanul használja fel a kért adatokat. Csakhogy ez egy visszás döntés, hiszen ebben az esetben mindent lehetne korlátozni (lásd: a késes példát).
