A magyar gazdaság első negyedévi – évesített – bővülése jócskán meghaladta az előzetes várakozásokat. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett nyers adatai szerint 5,3 százalék volt a növekedés mértéke ebben az időszakban. Hasonlóra 20 esztendeje nem volt példa, nagyobb gyorsulásra is csak egy alkalommal. Az már korábban ismeretes volt, hogy az építőipar az első negyedévben 50, az ipar 6,2 és a kiskereskedelem pedig 6,5 százalékkal bővült. Az Európai Unió gazdaságai közül – 1,5 százalékkal –, Magyarország érte el a legnagyobb mértékű növekedést az első negyedévben.
A nemzetközi mezőnyből azáltal tudtunk kiemelkedni, hogy töretlenül nő a belső fogyasztás – mondta a Népszava érdeklődésére Virovácz Péter. A munkaerőhiány miatt nagyobb, két számjegyű lett a bérkiáramlás, amelynek mértéke nálunk meghaladja még a környező országokét is. Az ING vezető elemzője a kiugróan magas GDP növekedést – bár a pontos összetételét még nem ismerjük – annak is tulajdonítja, hogy az alacsony hitelkamatok miatt erőteljesen tudtak nőni a beruházások. Ugyanakkor a gyengébb külkereskedelmi forgalom után végre 2019-ben ismét a növekedés jeleit lehetett tapasztalni. A nemzetközi környezetről elmondható, hogy recesszióról szó sincs, összeomlásról pedig egyáltalán nem beszélhetünk – figyelmeztetett Virovácz Péter. A keresletcsökkenés viszont megjelent, ennek jele, hogy a hazai autógyárak megkezdték fejlesztéseik visszafogását, azonban ez csak 2020-tól éreztetni a hatását – tette hozzá az elemző.
Reális veszélyt jelent ugyanakkor, hogy Donald Trump elnöknek május 18-án kell állást foglalnia arról, hogy az Európai Unióban gyártott autók után emelt vámtételt alkalmaznak-e az Egyesült Államokban. Ha ez megtörténne, akkor – ígéretük szerint – az európai közösség sem maradna tétlen. Ez már valódi kereskedelmi háború lenne, és minden bizonnyal kihatna a magyar gazdaságra is.
Az elemzők megegyeznek abban, hogy az év végéig – az egyre magasabb bázis miatt – fokozatos lassulásra lehet számítani, de idén a GDP növekedése így is elérheti a 4,7 százalékot, viszont jövőre már csak 3,7 százalékra várják. A beruházási boom a következő években tovább folytatódhat az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely szolgáltatások és a kereskedelem területén. Virovácz Péter úgy vélte, hogy idén várható a korábbinál több lakást adnak át, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetést pedig részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése. Mivel eddig az uniós ciklus forrásainak egyharmadát sikerült lehívni, a projektek kétharmadának megvalósulása következő években várható, így az uniós források növekedéstámogató hatása is áthúzódhat a következő évekre. A működő tőke beáramlása tovább tart, a tavalyi 1380 milliárd forint értékű beruházási döntés után idén már közel 950 milliárd forintnyi fejlesztésről döntöttek.
Nagy kérdés a mezőgazdaság teljesítménye, amiről Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy az év elején nem voltak biztató jelek, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása a GDP-hez. Előre tekintve a szakember úgy látja, hogy az előrejelzéseket övező kockázatok kiegyensúlyozottak. A már említett kereskedelmi háború eszkalálódása mérsékelheti a növekedést, míg a részleteiben még nem ismert gazdaságvédelmi program kormányzati intézkedései akár ellensúlyozhatják ezt.
