Ahhoz, hogy a fiatalok a klímaváltozás miatti felháborodás mellett, a félelem helyett tenni is tudjanak valamit, szükséges, hogy megismerjék saját életmódjuk következményeit – fogalmazott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Energiaköveteinek mai bemutatása során a zsűri oktatásért felelős tagja, Czippán Katalin környezeti nevelési és kommunikációs szakember. Felhívta a figyelmet, hogy Európa a múlt hétre felhasználta ez évi természeti erőforrásait. Így az életszínvonalunk fenntartásához szükséges energiaforrásokat az év hátralévő részében már máshonnan vonjuk el. A Föld felhasználása augusztusra érheti el ezt a szintet: utána a fogyasztói igények ismét csak a természet tartalékaiból, annak további kizsigerelése nyomán láthatók el. 1980 óta megkétszereződött a légkörbe juttatott, üvegházhatást okozó szén-dioxid mennyisége. Szükségesnek nevezte annak felismerését, hogy a „zárd el”-, „kapcsold le”-, „húzd ki”- típusú üzenetek mellett mit lehet még tenni. Az Energiakövetek felkészültségükkel és személyes példájukkal magukkal tudják ragadni a tanulókat az energiatudatosságra – tette hozzá.
A Hivatal jogszabályok, bonyolult számítások és képletek alapján végzi tevékenységét, a diákokat azonban életszerű példákkal is tanítani kell – közölte Grabner Péter, a MEKH elnökhelyettese. Zsíros László Róbert tudományos ismeretterjesztő vlogger, a Szertár Projekt alapítója fontos szerepet tulajdonít azoknak a programoknak, amelyek kézzelfogható módon segítenek megismerni és megérteni a klímaváltozás, a nem megújuló energiaforrások, a környezet romló állapotának veszélyeit. Reményét fejezte ki az iránt, hogy az Energiakövet is segítenek e tekintetben szemléletváltást és tartós változást elérni.
Az energiaköveti címet elnyerő egyetemisták az elkövetkező egy év során általános- és középiskolákban tartanak energiatudatosság-növelő előadásokat. A díjjal 400 ezer forint ösztöndíj és szakmai támogatás is jár. A korábbi évek energiakövetei 2017 óta eddig 31 iskolában 1200 tanuló számára tartottak órákat.
A most megválasztott három energiakövet közül a 19 éves Csiszár Barnabás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara földtudományok alapszakának I. évfolyamos tanulója elsősorban a szemeteléssel kapcsolatos tudatosságot növeli. Csiszár Barnabás nem használ papírzacskót, papírzsebkendőt, tömegközlekedéssel jár, szelektíven a bolti nyugtákat, a háztartási szerves hulladékokat komposztálja, kulacsából pedig csapvizet iszik.
A 23 éves Máthé Marcell Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika mesterszakának hallgatója az energiatárolás fontosságára és lehetőségeire összpontosít. A 23 éves a Putti Krisztián, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki kara energetikai mérnöki MSc-képzésének I. évfolyamos hallgatója – az Energetikai Szakkollégium volt elnöke – az tudatos energiafelhasználás rejtelmeibe avatja be a hallgatóságot, akik többek között bicikli segítségével süthetnek kolbászt, a rendezvényen pedig a napelem működését mutatta be.
Arra a felvetésünkre, miszerint az Orbán-kormány, illetve a Fidesz képviselői egyre gyakrabban állítják szembe a klímaváltozás költségeit más területekkel – így például a migrációval, a versenyképességgel vagy a mezőgazdasággal – a rendezvényen nem találtunk névvel reagáló szakembert. Ugyanakkor néhányan sejteni engedték, hogy szerintük más területek nem állnak kibékíthetetlen ellentétben a klímaváltozás okozta költségekkel. A feladatok felelősségteljes összehangolása eszerint a kormányok hatásköre.
