A pajzsmirigyhormon az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer világszerte. Ha ugyanis kevés van belőle a szervezetben, akkor lomhábban ver a szív, folyamatos fáradtság és rossz hangulat lesz úrrá az emberen, gondolkodása lelassul, hízásnak indul, és gyakran még akkor is fázik, amikor másoknak már melegük van. De a túl sok hormon sem jó: jelentősen felgyorsult szívműködést, heves szívdobogást, idegességet és fokozott izzadást eredményezhet. A pajzsmirigyhormonok a test számos más szövetéhez hasonlóan fontos szerepet játszanak az agy sejtjeinek fejlődésében, anyagcseréjében és normál működésének fenntartásában is.
Az orvostudomány számára fontos lenne alaposabban megérteni, hogyan hatnak ezek a létfontosságú hormonok a szervezetben. A probléma az, hogy habár a vérben a pajzsmirigyhormonok szintje viszonylag állandó, a szövetekben egy adott időben nagyon eltérő lehet, és a kutatások, illetve gyógyszer-fejlesztések során ezt valahogy mérni kellene. Erre találtak a Magyar Tudományos Akadémia Freund Tamás vezette Kísérleti Orvostudományi Intézetében az alapkutatástól az innovációig ívelő megoldást. Fekete Csaba, Gereben Balázs és munkatársaik
A THAI egérmodellekben a kibocsátott fény intenzitása a pajzsmirigyhormon-hatással arányos. Így már nemcsak a vérben található pajzsmirigyhormon mennyisége vizsgálható, hanem az is, hogy az egyes szövetekben, szervekben hogyan változik a pajzsmirigyhormonok szintje.
A Nemzeti Agykutatási Program által is támogatott kutatás során a tudósok arra a felismerésre jutottak, hogy az egértörzs hasznos segítséget nyújthat a gyógyszercégeknek a pajzsmirigyhormonhoz hasonló hatású gyógyszermolekulák fejlesztéséhez. A négy évvel ezelőtt indult eljárás eredményeként az egérmodell idén megkapta a magyar és az európai uniós szabadalmat is. Az Egyesült Államokban még zajlik a folyamat. A kutatók jelenleg a szabadalom értékesítésén dolgoznak – tájékoztatott a Magyar Tudományos Akadémia.
