Az előzetes várakozásoktól eltérően egyetlen konkrét megállapodásról sem láttak napvilágot közlések Orbán Viktor és Donald Trump hétfői megbeszélései óta. A kurta találkozót szokatlanul szűkszavú, meglehetős általános tartalmú hivatalos kommentárok követték. Kedden kormányköröktől sem jutottak el hozzánk olyan jelzések, hogy egyelőre valamit titkolnának.
A találkozó lehetséges témáit illető korábbi felvetések főképp az amerikai fél igényeit tükrözték. Eszerint leginkább az energiabiztonság, a védelmi kiadások, a kereskedelem és a kiberbiztonság témájában kívántak akár konkrét megállapodásokig is eljutni. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ugyanakkor előzetesen nem hogy kitértek ezek megerősítése elől, de a külgazdasági és külügyminiszter még egy túlfűtöttnek nevezhető, nyilvános elővágással is nyomatékosította az energiabiztonságot illető, az Egyesült Államokétól merőben eltérő álláspontjukat. Május elején az USA és az EU brüsszeli energiakonferenciáján ugyanis úgy fogalmazott: „nem puszta jókedvünkből” vásárolunk gázt kizárólag az oroszoktól; „boldogan” fordulnánk máshoz is, de szerinte a diverzifikáció csak egy jól hangzó varázsszó. A minket folyamatosan több lábon állásra felszólító „barátaink és szövetségeseink” ugyanis nem hozzák meg az ezt lehetővé tévő beruházási döntéseket – emlékeztetett a külügyi tárca akkori közleménye.
Ez ügyben a washingtoni nézőpont mondhatni évtizedek óta világos. Eszerint ne Oroszországtól, hanem valaki mástól, például tőlük vegyünk - tengeren cseppfolyós állapotban szállítható - palagázt. Szijjártó Péter viszont a találkozó előtt csupán néhány nappal elhangzó beszédében azt ecsetelte, hogy bár a magyar állam szívesen beszállna 25 százalékkal a palagáz lefejtésére szolgáló adriai terminálba, azt a horvát fél teljesíthetetlen feltételekhez köti. (Tavaly novemberben Rick Perry, az USA energiaügyi minisztere egyszersmind határozott nemmel válaszolt a Népszava ama kérdésére, hogy szándékaik nyomatékául hajlandóak-e a palagáz árát számunkra versenyképes szintre csökkenteni.) Az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV pedig a Fekete-tenger román szakaszán talált gázkincs kitermelését az erre kivetett magas román adók miatt nem kívánja megkezdeni.
Ha tehát egyáltalán tárgyalt is a magyar kormányfő és az amerikai elnök eme – előzetesen legfontosabbként kikiáltott – témáról, abban nem jutottak dűlőre. De a korábban jóval előrehaladottabbnak látszó hadiipari együttműködésről sem jelentettek be semmit, mint ahogy másban sem jutottak a bejelenthetőség szintjére. Donald Trump a napvilágra került témák közül csupán értékelte Magyarország NATO-beli tevékenységét, illetve – Orbán Viktor felvetései nyomán – dicsérte a magyar kormányfő migránsok elleni, illetve a kereszténységet védő politikáját.
