Globe Post
Az Amnesty International regionális, illetve magyarországi igazgatója szerint a holnapi Trump-Orbán találkozó esélyt kínál arra, hogy az Egyesült Államok megvédje a magyar jogállamiságot és az emberi jogokat. Közös cikkében Daniel Balson és Víg Dávid rámutat, hogy a magyar kormányfőnek nincs annyira rossz híre a világban, mint Putyinnak, de azért az orosz politikus forgatókönyvéből játszik. Az utóbbi 10 évben fojtogatja a civil társadalmat, elnémította a független sajtót és hatékony megfigyelő rendszert épített ki. Orosz kollégájához hasonlóan van hajlama az elnyomásra, személyes célokból kész eltaposni a szabadságjogokat, de úgy alakította, hogy a bírálatok elhallgattatására ne kelljen olyasfajta erőszakot alkalmaznia, amely nagyobb nemzetközi tiltakozást váltana ki. A Fehér Ház idáig elfogadta ezt a hazardírozást.
Ám a holnapi megbeszélésen a diplomáciai látványosságon túl az USA védelmébe veheti a sokat szenvedett magyar szabadságjogokat. A magyar civil szervezetek ellen egy sor törvényt hoztak – részben orosz mintára. Az Amnesty International a saját bőrén érezte meg a rémisztő következményeket. Ideértve, hogy rettegni kell a megtorlástól, ha civilek bizonyos politikai rendezvényeken vesznek részt. Azon kívül a szabad sajtó már nem tudja felügyelni a kormányt és objektívan tájékoztatni a közvéleményt. A hatalom a médiapiac csaknem 80 %-át ellenőrzése alatt tartja. Orbánhoz már nem érnek el a bírálatok, illetve a jelentések, hogy milyen kedvezőtlen következményekkel jár a politikája.
Washingtonból jönnek mostanában a jelek, hogy azért vannak olyanok a kormányzatban, akik nem akarják tétlenül nézni, miként veszélyeztetik Magyarországon az emberi jogokat. Az amerikai Külügyminisztériumnak újra elő kell vennie a szabad magyar sajtó támogatására meghirdetett 700 ezer dolláros támogatási keretet. Újra kell indítani magyar nyelven a Szabad Európát, illetve a Szabadság Rádiót. A helyzet további romlásának megakadályozására a State Departmentnek, illetve az USA Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének anyagilag kell segítenie az átláthatósággal, a jogállamisággal és a kisebbségi jogokkal foglalkozó civil csoportokat. És ha a kormányzat nem lép, akkor a törvényhozásnak kell meghallgatást tartania Orbán Viktor emberi jogi mérlegéről, hogy ráirányuljon a figyelem a visszaélésekre. A szabad sajtó, a civil társadalom és polgárság feladata az, hogy féken tartsa a hatalom túlkapásait. Orbán ezt pontosan tudja, azért igyekszik azt megakadályozni, viszont éppen ezért kell a washingtoni illetékeseknek felkarolniuk ezt az ügyet.
Der Standard
Sok-sok háttértárgyalás után végre eldőlt, hogy a francia elnök új frakciót kíván létrehozni az Európai Parlamentben – a többi közt a Momentummal együtt. Macron teljesen át akarja alakítani az erőviszonyokat a testületben és már csatlakozott hozzá 7 másik liberális tömörülés, így a Momentumon kívül a szociáldemokrata portugál kormánypárt, a holland miniszterelnök VVD-je, Michel belga kormányfő Liberális Pártja, a német FDP, valamint a spanyol Ciudadanos. A Strasbourgban létrejött új összefogás az „Újjászületés az új, haladó Európáért” elnevezést kapta, bár ez még nem végleges. Célja, hogy legalább 100 mandátumot szerezzen, így a Néppárt és a szociáldemokraták mögött a 3 legjelentősebb erő legyen az EP-ben. De alapítói elképzelhetőnek tartják a 2. helyet is.
Macron a jelenleg 69 képviselőt számláló liberális frakcióra építi tervét. A vezetést ő venné át mert hírek szerint az eddigi főnök, Verhofstadt szívesen lenne az EP elnöke. Ami Juncker utódlását illeti, elutasítják a csúcsjelölt elvét és ebben támogatja őket Orbán valamint a görög kormányfő is. A francia politikus igyekszik meghiúsítani mind Weber, mind Timmermans ez irányú álmait. Az ő favoritjuk a dán biztos, Vestager, de alternatívaként szóba jön a holland és a belga miniszterelnök is. Ám egyáltalán nem biztos, hogy ehhez partner lesz az összes liberális párt, mert nem mindenki szeretné, ha ezután a franciák diktálnának a pártcsaládon belül. Ezért ha létre is jön az összefogás, nemigen lehet francia a frakcióvezető.
Le Monde
Guy Verhofstadt azzal üdvözölte Strasbourgban az új tömörülés megalakulását, hogy itt nem csupán azok fognak össze, akik az „Újjászületés” listáján vannak, hanem minden demokrata, haladó, liberális, centrista, reformpárti erő, amely át akarja alakítani az EU a választás után. A politikus elfogadta, hogy új frakció alakuljon az eddigi liberális ALDE helyett, Macronnal közösen. A Ciudadanos képviselője arról beszélt, hogy a tagpártok a földrész négy sarkából vannak, és pontosan az egyesült Európát testesítik meg. Merthogy ők azt keresik, ami összeköt, szemben a megosztásra játszó populistákkal. Az En Marche listavezetője, a volt Európa-ügyi miniszter, Loieasu pedig megerősítette, hogy a továbbiakban döntő módon bele akarnak szólni az EU ügyeibe – a közös értékek védelmében, a fasizmus visszatérésének megakadályozására. Ehhez meg kívánják törni a két nagy néppárt eddigi dominanciáját. Ehhez persze a francia pártnak előbb meg kell vernie odahaza Le Penéket.
Politico
Az En Marche listavezetője az „Újjászületés” megalakulása után élesen támadta Orbán Viktor tekintélyelvű rezsimjét. Loiseau egyben hangsúlyozta, hogy az új csoport nem csupán a politikai paletta közepén áll, hanem központi szerepet tölt majd be az új Európai Parlamentben. És erre meg is van minden esély, miután várhatóan meggyengülnek a konzervatívok, valamint a szociáldemokraták. A francia politikus egyben sürgette, hogy Németország álljon oda Macron európai reformelképzelései mögé. Idekapcsolódik, hogy a tanácskozást üdvözölte az olasz Demokrata Párt vezetője, bár Renzi még nem kötelezte el magát és azt sem jelezte, hogy otthagyná a szociáldemokrata pártcsaládot. A francia kormánypárt kampányigazgatója ugyanakkor azt közölte, hogy az eddigi 12 szervezet mellé még továbbiakat várnak, a következő hetekben folytatják a toborzást.
Deutsche Welle
A Momentum elutasítja a kormány unióellenes retorikáját és hangot akar adni a magyar fiatalok véleményének, ám az ifjúság egy jelentős része már véleményt nyilvánított. Mégpedig úgy, hogy félmillió honfitársával együtt az utóbbi 10 évben külföldre ment dolgozni, vagy tanulni. Ez összesen a lakosság 5 %-át jelenti. Cseh Katalin a párt listavezetője azt mondja, hogy az EU segítségével igyekeznek távlatot nyújtani a fiatal nemzedékeknek. Vagyis, hogy a brüsszeli támogatásokat kórházakra, iskolákra és munkahelyekre fordítsák és ne Orbán családja sikkassza el azokat. Mert az tény, hogy a nagy közbeszerzések feltűnően gyakran kötnek ki a miniszterelnök közvetlen köréhez tartozó üzletembereknél. A Transparency International korrupciós indexén Magyarország az utolsó előtti helyet érdemelte ki az unión belül.
A Fidesz és annak ifjúsági szervezete nem kívánt nyilatkozni a vádakról. Hunyady Bulcsú, a Political Capital szakértője szerint Magyarország e pillanatban a demokrácia és a tekintélyelvűség között mozog. Sok magyarnak elege van a politikából, főleg a fiatalok nem találnak maguknak politikai példaképet. Szerinte ezt a generációt a Momentum szólítja meg egyedül – liberális, Európabarát programmal. Ám ezzel együtt úgy néz ki, hogy a kormánypárt tarolni fog a választáson. Akár még 18 helyet is elvihet. De Donáth Annát, a Momentum alelnökét nem keseríti el a kilátás. Hangsúlyozza, hogy legközelebb újra meg kell próbálniuk. De azért most is igyekeznek elég támogatót mozgósítani, hogy vegyék az 5 %-os küszöböt.
Die Zeit
Nincs könnyű dolga Manfred Webernek, amikor végigkampányolja Európát, hogy bizonyítsa: alkalmas a Bizottság elnöki tisztére, noha soha nem töltött be semmiféle kormányzati funkciót. Állandóan egyensúlyoznia kell aközött, hogy a lehető legtöbb embert nyerje meg magának, ugyanakkor nehogy olyanokkal közösködjön, akik más országokban elriaszthatják a szavazókat. Azaz vigyáznia kell, nehogy radikalizálódjon pl. a migránskérdésben, mert könnyen úgy járhat, mint a CSU. Szóval a konszenzus érdekében egyensúlyoznia kell a különféle álláspontok között, csak éppen a fő probléma e tekintetben, hogy mitévő legyen Orbán Viktorral, aki látványosan megszegi a Néppárt fontos értékeit. Sokáig megkerülte a választ, de a probléma utolérte: a magyar politikus megvonta tőle a támogatását. Ám ez nem gyengíti meg a bajor politikust, sőt a szakítás segíthet neki, hogy elnyerje több más frakció támogatását Strasbourgban.
Ahogy Weber Orbánhoz viszonyul, az igazolja, hogy óvatos, gondolkodása stratégiai. Nem szereti a nyílt ütközéseket, inkább lépésről lépésre halad. De azért nemrégiben egyértelműen közölte, hogy ellenzi az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítését, amivel a programot ellenző lengyeleknek és másoknak üzent. Mármint hogy a német jelöltnek fontosabbak Európa érdekei, mint az, amit Berlin akar. És az is nagyon lényeges esetében, hogy jó ismerői szerint tartja a szavát. Ez sokat számít az állandó brüsszeli alkudozásban.
Le Monde
Donald Tusk úgy látja, hogy nem szabad engedni a defetizmusnak és a liberális demokráciáknak biztonságérzetet kell nyújtaniuk az embereknek, hacsak nem akarnak veszíteni. Az Európai Tanács elnöke szerint az összefogásnak egyetlen alternatívája van: a szétesés. A migrációs válság egy sor országban felébresztette a múlt démonait, idegengyűlöletet és nacionalizmust eredményezett. Másfelől arra is rádöbbentette az embereket, hogy meg kell védeni a külső határokat. Mert meg kell határozni, hogy kiket engedünk be. Nem arról van szó, hogy erődöt kell kialakítani, de a kapukat sem lehet kinyitni azon a címen, hogy képtelenek vagyunk feltartóztatni az illegális áradatot. Hiszen az túl nagy és gátat kell vetni neki.
Ha a liberális demokráciák nem képesek szavatolni a biztonság érzetét, akkor fokozatosan veszítenek azokkal szemben, akiknek a biztonság fontosabb a szabadságnál. Tusk nem ért egyet a francia államfő javaslatával, hogy pl. Lengyelországot ki kell zárni a schengeni övezetből, mivel az elveti a kvótákat. Szerinte olyan megoldást kell keresni, amely nem érinti a zóna zavartalan működését. Arra a kérdésre, hogy Magyarország Putyin trójai falovát jelenti-e, a politikus úgy válaszolt, hogy pontosan itt van a bajok gyökere, mert az orosz, kínai, török, illetve arab beszivárgás az egész uniót érinti. Ideértve azok eszméit. A gond az, hogy ezek a negatív elképzelések meglepően vonzóak lettek. A nagy európai pártok elvesztik harcosságukat, félnek, átveszik az emberek aggályait. Pedig a liberális demokráciának az értékeken túl meg kell mutatnia az izmait is.
Die Welt
Az uniónak súlyos vitája van Magyarországgal és Lengyelországgal, ám az csak kevésbé ismert, hogy Romániában szintén támadják a demokráciát és két hét múlva döntő népszavazást tartanak. A kormány – magyar, illetve lengyel módra – igyekszik még inkább aláásni a jogállamot, hiábavaló az EU minden figyelmeztetése. De közeleg a döntő erőpróba amikor az emberek referendumon mondanak véleményt arról, meg akarják-e állítani a hatalom tekintélyelvű terveit. A szavazópolgárokat az ellenzékhez közeli elnök, Johannis hívta az urnákhoz és a héten tartott nagyszebeni csúcsértekezlet számára támogatással ért fel az unió részéről, már csak azért is, mert oda nem hívták meg a kormányt. A kérdéses törvény egyébként egy sor esetben felmentést adna a korrupt politikusoknak, köztük a kormányzó szociáldemokraták elnökének, a pénzügyi visszaélések miatt elítélt Dragneának. Az állam- és kormányfők ez ügyben egyértelmű üzenetet küldtek a zárónyilatkozatban: továbbra is védik a demokráciát és a jogállamot.
Guardian
A lap arra figyelmeztet, hogy egykoron együttműködtek a nagyhatalmak, ám napjainkban nacionalista erős emberek diktálják a tempót a világpolitikában. Ám ha legközelebb Farage vagy Orbán szuverén jogokról és az ellenőrzés visszavételéről papol, akkor érdemes felidézni, hogy az álszent ultranacionalista közhelyek gyilkos nemzetközi következményekkel járhatnak. A szír drámáért pl. egyenként is felelősség terheli Trumpot és Putyint, de a fő gond az, hogy módszeresen és végzetesen összeomlott a háborúk kezelésére szolgáló nemzetközi együttműködés. A nemzetközi diplomácia immár kiment a divatból, terjed viszont a tekintélyelvű, erőskezű vezetéssel párosuló nacionalizmus és az önérdekű opportunizmus felváltotta a közös felelősséget. Ugyanakkor mindenütt lábra kap a nagyhatalmak felelőtlen versengése, aminek következtében emberek halnak meg nap mint nap.
Az államok vonakodnak együttműködni a fegyveres viszályok megállítására, illetve megelőzésére, viszont egyre nagyobb előszeretettel háborúskodnak közvetítők útján. A kisebb helyi viszályok ellenben nem érik el a világ ingerküszöbét. Az ultranacionalista erős embereknek illene tudniuk, hogy a külön út ritkán járható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor a nagyhatalmak egyéni megoldással próbálkoznak az összefogás helyett, nos, olyankor semmire sem jutnak, sőt, gyakran csak rontanak a dolgokon. Lásd az izraeli-palesztin konfliktust. Pedig itt élet-halálról van szó. Minden nap emberek vesznek oda, mert a világ nem képes összehangolni a lépéseit.
