Az úgynevezett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) magyar kormány által a napokban megjelentetett első változatának energiahatékonysági pontjai még nem tükrözik sem a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), sem az Unió vonatkozó javaslatait – állapítja meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. pénteki közleménye. Pedig az energia hatékonyabb felhasználásával a nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak és csökken a beruházási igény is – teszik hozzá. Most valamennyi uniós tagállam egységes elvek alapján NEKT-ekbe foglalja az adott országnak a 2030-as közös uniós klímacélok elérésére tett vállalásait.
A hatékonyság javítása nem csak a fenntartható gazdálkodás első lépése, de elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, ami felé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. Az IEA készített egy forgatókönyvet arról, miként tartható a felmelegedés 2 Celsius-fok alatt a gazdaság visszafogása nélkül. Az intézkedések 44 százaléka az energiahatékonyságra vonatkozik. De lényeges összetevő a megújulóarány növelése, a rossz hatásfokú szénerőművek leállítása vagy a hagyományos energiahordozók támogatásainak átgondolása is.
A megvalósításban minden szereplőnek részt kell vállalnia: az államnak, a vállalatoknak és az egyénnek is. Fontos lenne a lakások célirányos felújítása. Egy 1970-es szabályok alapján felhúzott, mára lerobbant családi ház évi 60, egy 2000-es 40, míg a legújabb előírások szerint ma épült ingatlan csupán 2-3 kilogramm szén-dioxidot bocsát a levegőbe egy négyzetméterre vetítve. A korszerűsítés tehát sokat segít a környezeten (és nem mellesleg a rezsit is töredékére vághatja).
Az American Council for Energy Efficient Economy kimutatta, hogy az energiahatékonyságba fektetni harmadával olcsóbb új erőművek építésénél. De az összfogyasztás csökkentésével az elvárt megújuló-arány is növelhető – érvel Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.
