Már nem a Jobbik, hanem a Momentum a legnépszerűbb párt az egyetemisták körében. Egy most vasárnapi választáson a hallgatók 16 százaléka a parlamenten kívüli pártra voksolna. A Fidesz stabilan tartja a második helyét, a baloldali pártok viszont továbbra is képtelenek előrelépni a körükben – írja a Magyar Hang, a a Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának csütörtöki gyorsjelentését idézve.
Az MTA már a negyedik alkalommal vizsgálta a felsőoktatásban részt vevők politikai aktivitását – mérésükből pedig az is kiderült, hogy a fiatalok szóban forgó csoportját valójában érdekli a politika; a felmérések 2011-es készítése óta nem volt ilyen alacsony körükben a politikai kérdéseket teljesen elutasítók aránya.
A lila párt lenyomja a zöldet
Az új pártok gyors betörése és térfoglalása korántsem rendkívüli – hívta fel a figyelmet Susánszky Pál kutató a gyorsjelentést ismertető tájékoztatón. Az Együtt ugyanis a 2013-as felmérésben ugyanilyen jól szerepelt. A Fidesz második helyezése egyébként közel olyan támogatottságot (15,5 százalék) jelent, mint a Momentumé. A belső válságot élő Jobbik idén csak a harmadik helyre (14 százalék) futott be. Újdonság viszont – mintegy igazolva az fiatalokban az újdonság iránti vágyat –, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) kikerült a korábban „egyebek” közé sorolt kategóriából, és mára a negyedik legtöbb támogatóval (13 százalék) rendelkező párt a hallgatók körében.
Az MKKP és a Momentum robbanása leginkább az LMP kárára történt, a zöldpárt tűnik legkevésbé stabilnak: miközben 2011-ben még 18 százalékkal a második legnépszerűbb párt volt, ezúttal már csak a hallgatók 9 százalékának támogatottságát mondhatja magáénak. Az eredmények szerint a hagyományos baloldali pártok továbbra sem találtak gyógyírt az utánpótlás-válságukra: az MSZP, illetve az onnan kivált Demokratikus Koalíció népszerűsége a hallgatók körében öt százalék alatti.
de az idei felmérés szerint jóval több – például a Simicska Lajos által a közbeszédbe emelt trágár O1G kifejezés is a fiatalok eszébe jutott.
Egyébként a politikai kérdések iránt a társadalom- és bölcsészettudományi, illetve a jogi karokon tanulók érdeklődnek a leginkább, legkevésbé pedig a pedagógus- és a művészeti szakok hallgatói.
A kutatók külön rákérdeztek a migráció kérdésére. Az adatok szerint a hallgatók 36 százaléka tovább szigorítaná (legnagyobb arányban a Fidesz és a Jobbik szavazói) a bevándorlók befogadását, 49 százalékuk szerint viszont erre nincs szükség.
A demokráciánál jobbat nem találtak
Figyelemre méltó, hogy javult a demokrácia megítélése. A hallgatók 57 százaléka szerint a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb (ez négy év alatt tíz százalékkal növekedést jelent).
Az így vélekedők aránya a bal-balközép pártok támogatói között kifejezetten magas. Lényegesen kisebb ugyanakkor a Fidesz-szavazók demokráciaelköteleződése. A Jobbik-szavazók még ennél is kevésbé hívei a demokráciának, de négy év alatt az elköteleződésük is jelentősen emelkedett. A demokrácia megítélése a kutatók szerint a válságból való kilábalással javult, ám ez korántsem speciális hazai a trend, illeszkedik az európai kutatások eredményeibe.
Fogyatkoznak a szabadságjogok
A kutatók kíváncsiak voltak a Kádár-rendszer, az 1989-től 2010-ig tartó posztszocializmus idejének, és az Orbán-korszak megítélésére is. Az eredmények szerint a Kádár-kor iránti vágy nem él a fiatalokban (még ha a lakáshoz jutás és a napi megélhetés szempontjából ezt tartották is a legjobbnak). A politikai szabadságjogok szerintük 1989-2010 között érvényesültek a leginkább, az Orbán-rendszert a családtámogatások miatt emelték ki a legtöbben.
Ennek azért is van jelentősége, mert a hallgatók többségének politikai szocializációja a 2010 óta hatalmon levő Orbán-kormányok időszakára esik, egy részük pedig már a 2000-ben született. Az eredmények azért összehasonlíthatók a korábbiakkal, mert a hallgatói aktivitást az előző felmérések idején is ugyanazokkal a módszerekkel vizsgálták.
