Valószínűleg lesznek benne meglepő elemek, de szerencsés helyzetben vagyok, mert nem nekem kell megvalósítani – így vezette fel előadását Medgyessy Péter a Magyar Közgazdasági Társaság európai szakosztályának rendezvényén.
Medgyessy az MSZP pártonkívüli jelöltjeként lett kormányfő 2002-ben, miniszterelnökként ő írta alá Magyarország csatlakozási szerződését az Európai Unióhoz. Az eseményt felidézve hangsúlyozta, hogy nem egyedül kormányáé az érdem. A kilencvenes évek elején az Antall-kormány kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek a Horn-kormány idején kerültek előrehaladott állapotba. A fejezetek jelentős részét aztán az Orbán-kormány „tárgyalta ki”.
Az ünnepélyes aláírásra Medgyessy az előző kormányok képviselőinek is meghívott küldött. Amikor hírét vette, hogy Orbán Viktor bizonytalan abban, elmenjen-e, a fideszes politikust külön felhívta telefonon. Orbán rövid gondolkodás után visszahívta: „Oké, ott leszek, az Európai Néppárt képviseletében”.
Medgyessy Péter utólag is örül annak, hogy népszavazással döntöttünk az uniós csatlakozásról. A részvétel alacsony volt ugyan, de a túlnyomó többség Magyarország EU-tagsága mellett voksolt. A „plakáterdők és a brüsszelezés” ellenére a magyar lakosság ma is talán a legnagyobb mértékben támogatja az EU-t – állapította meg.
A kormány lemondott szuverenitása egy részéről, a nép szuverenitása azonban erősödött – folytatta. Amúgy pedig a kormánynak is csak kevés dologról kellett lemondani – vette sorra Medgyessy a politikai, katonai és gazdasági területeket. Egyértelmű, hogy anyagi értelemben jól jártunk, az ország a befizetéseinek többszörösét kapja vissza. Medgyessy Péter azt sem tartja tragédiának, ha a fiatalok külföldre mennek dolgozni. Az a tragédia, ha nem jönnek vissza.
Részben osztja azt a sokak által hangoztatott véleményt, hogy válságban van az Európai Unió. A válság egyebek mellett abból fakad – magyarázta Medgyessy –, hogy fontos kérdésekben nincs egyetértés. Miniszterelnöksége idején nem sikerült kimondania, hogy „útelágazás”, most viszont kétszer is gond nélkül abszolválta a feladatot. Szerinte az EU útelágazáshoz ért. Ha az Unió nem tud egységesen fellépni, akkor lemarad a világhatalmakkal folytatott versenyben.
A közvélekedéssel szemben Medgyessy Péter úgy látja, hogy az EP-választás tétje nem a migráció, hanem Európa jövője: az, hogy a nemzetállami modell támogatói kerülnek-e többségbe, vagy az Európai Egyesült Államok hívei. Utóbbit – tette hozzá – nyilván árnyaltabban is meg lehet fogalmazni annál, mint azt egyes pártok teszik.
Jelenleg „róka fogta csuka” helyzet van az EU-ban. A szabályrendszert ugyanis nem a mai állapotokra találták ki. Amikor ennyire divergáló (széttartó) álláspontok vannak, akkor nem tartható, hogy lényeges ügyekben egyhangú döntéseket kell hozni.
Medgyessy Péter „durva” megoldást javasol, „még magam se tudom, hogy egyetértek-e vele”. Felvázolta, hogy ki kell üríteni a mostani szabályrendszert, helyette pedig többkörös – legalább három körből álló – Európát létrehozni, ahol „oda-vissza közlekedési rendszer működik”. Ennek kidolgozása éveket vesz igénybe. Ha jól értettük, különféle döntéshozatali szintekről beszélt, ám részleteket nem említett: erre mondta előadása elején, hogy a megvalósítás szerencsére nem az ő dolga.
Kitért arra is, Orbán Viktor „sokkal okosabb annál”, hogy akár gondolatkísérletként felmerüljön benne az EU-ból való kilépés ötlete. Annyira sok szállal kötődünk az Unióhoz, hogy ez elképzelhetetlen.
A hallgatóság soraiból felvetették, mi lenne, ha Medgyessy Péter összeállna két másik volt kormányfővel, Bajnai Gordonnal, valamint a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnökkel, Németh Miklóssal, és együtt elmondanák az MSZP-nek, mit is kell csinálni.
„Nem vagyok híve a nosztalgiának” – közölte Medgyessy. Úgy érzi, mindannyiukon túllépett az idő, talán még Bajnait is beleértve. Persze, tanácsadásról lehet szó. Ennek két feltétele van: legyen kinek tanácsot adni, és legyen, aki megfontolja a kapott tanácsot.
Elmesélte, hogy az MSZP pártelnökei – a mostani kivételével – mind leültek vele beszélgetni. Bár lelkesen helyeseltek, Medgyessy nem emlékszik rá, hogy akár csak egyetlen gondolatát is megvalósították volna.
Medgyessy Péter egy másik kérdésre kijelentette: „Kína felé a nyitást én kezdtem el 2002-ben”. Szinte nincs is más téma, amiben kontinuitás van: Gyurcsány sem „rúgta szét”, Bajnai sem érintette, Orbán pedig folytatja. Medgyessy ebben egyetért a kormánnyal. Helyes volt csatlakozni az Egy övezet, egy út („új selyemút”) kezdeményezéshez, és a viták ellenére a Belgrád-Budapest vasútvonal ügyében is helyes irányba indult el a kormány – vélekedett. Medgyessy Péter állította, hogy Kínára nem politikai modellként, hanem együttműködő partnerként kell tekinteni.
