A southendi Prittlewell temetkezési helyet 2003-ban fedezték fel. A királyi sírhelyre egy kocsma és egy szupermarket között bukkantak rá útépítés közben. Régészek tárták fel a sírt, amely több tucatnyi ritka műkincset rejtett. Emberi maradványként mindössze fogzománctöredékek kerültek elő, de a szakértők ebből is arra következtettek, hogy a sírban egy hatodik századi angolszász herceg nyugodott.
A leletet a legrégebbi keresztény angolszász királyi maradványként tartják számon. A temetkezési helyet a Londoni Archeológiai Múzeum (Mola) kutatócsoportja tárta fel. Mint hangsúlyozták: megdöbbentette őket, mennyire érintetlen állapotban volt a sírkamra.
A faszerkezetes sírbolt másfél méter mély, négyméteres oldalú, négyzet alakú temetkezési hely. A sírban körülbelül 40 értékes és ritka műtárgyat találtak, köztük egy lantot és egy 1400 éves dobozt, amely az egyetlen példája a britanniai festett angolszász asztalosmunkának. Aranyérmék, ezüstözött nyakú, fából készült ivóedény, dekoratív üvegedények és egy feltehetően Szíriából származó kancsó is előkerült a sírból.
A tárgyakat pontosan megkoreografált temetési szertartás során helyezték el a sírban, ami ugyancsak arra utal, hogy a sír előkelő származású ember maradványait őrzi. Mivel nem lehet tudni, kit temettek a sírba, a helyiek prittlewelli hercegként emlegetik. A szakemberek eleinte azt feltételezték, hogy az Essexben az időszámítás után 604 és 616 között uralkodó szász király, Saebert maradványait helyezték a sírba, a karbonos kormeghatározás és más tesztek szerint azonban a sír időszámítás után 575 és 605 között készült, legalább 11 évvel az uralkodó halála előtt.
15 éves kutatómunka után az archeológusok arra az eredményre jutottak, hogy a legvalószínűbb, hogy a sírban Seaxa, Saebert fivére nyugszik. A koporsó fejrészén arannyal borított kis kereszteket találtak, ezeket valószínűleg a halott szemeire helyezték egykor, és ebből nyilvánvaló, hogy keresztény volt a halott. Más temetkezési tárgyak viszont a pogány hitvilágot és hagyományokat idézik. A fából készült koporsó szokatlanul nagy méretű volt, szépen kidolgozott fedéllel. A méretei alapján a test, amelyet elhelyeztek benne, legalább 168 cm magas lehetett. A sírban elhelyezett, aranyozott díszítésű, szépen megmunkált kard szintén azt az elméletet erősíti, hogy királyi származású személyé volt a sír.
Sophie Jackson, a Mola kutatási igazgatója elmondta: váratlan volt a sír felfedezése, mivel annyira valószínűtlennek tűnt, hogy 2003-ban rendkívüli leletre bukkanjanak egy útépítésen, ami a britek számára Tutanhamon sírjával lehet egyenértékű. Mint hozzátette: a lelet "nagyon izgalmas", átmeneti időszakból származik, amikor a kereszténység még éppen csak megérkezett a Brit-szigetekre. A temetkezési helyen talált tárgyak is a pogány és a keresztény temetkezési szokások találkozását jelzik.
A feltáráson és a helyszín rekonstruálásán több mint 40 szakember dolgozott. Néhány tárgy annyira erodálódott, hogy csupán a lenyomata maradt meg, ezeket digitális technológiával állították helyre.
A sírkamra néhány jellegzetes tárgyát szombattól a southendi Központi Múzeumban állítják ki. A múzeum honlapot is indított, amely tájékoztatást nyújt a temetkezési helyről.
