Pontosan egy évvel azután, hogy Donald Trump amerikai elnök kilépett az elődje által 2015-ben tető alá hozott úgynevezett atomalkuból, tegnap Irán is közölte: részlegesen felfüggeszti a megegyezésben vállalt kötelezettségeit. Csaknem négy évvel ezelőtt a „hatok” - Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - alapvetően három fő korlátozásban egyeztek meg Teheránnal: a perzsa állam leszereli az uránium dúsítására használt centrifugáinak kétharmadát, megszabadul a már felhalmozott dúsított uránium készleteinek javától. Felső határt szabtak a dúsított uránium és nehézvíz mennyiségének, hogy elég legyen a nukleáris reaktorok használatához, de ne lehessen fegyver gyártására felhasználni. Mivel az irániaknak a túltermelést elvileg el kellene adniuk, ám az amerikai szankciók miatt ez szinte lehetetlenné vált, a mostani döntés értelmében a megszabott felső határhoz ezentúl nem tartja magát a teheráni rezsim, hacsak nem teljesülnek követelései.
Teherán 60 napot adott a megegyezéshez ragaszkodó "ötöknek", hogy főként a bank- és az olajszektorban enyhítsék az országra nehezedő nyomást. Az alku végrehajtását a független Nemzetközi Atomenergia-ügynökség eddig 14 alkalommal ellenőrizte, de egyetlen alkalommal sem talált szabálytalanságot. Televíziós beszédében Hasszan Róhani elnök ezért az európaiak szemére vetette: míg Irán teljesítette a megegyezésben foglaltakat, addig az európaiaknak nem sikerült a szavakat tettekre váltaniuk, meghajoltak az amerikai nyomás előtt. A kiábrándultság legfőbb oka, hogy ugyan az ország gazdasága 2016-ban még robbanásszerűen, több mint 13 százalékkal nőtt a Világbank adatai szerint, a következő évben már a 4 százalékot sem érte el a növekedés. Közben a munkanélküliség magas, különösen a fiatalok és a frissdiplomások körében.
Korábban az Európai Unió azt helyezte kilátásba, hogy ha Teherán megszegi az alkut, újabb szankciók jöhetnek. Róháni elnök ezzel szemben arra figyelmeztetett, újabb szankciók esetén még erősebb válaszra szánják rá magukat. Közben Donald Trump - továbbá Izrael és néhány szunnita arab állam - dörzsölheti a tenyerét, hiszen az izzadtsággal összehozott alku erősen billeg. Washingtonban mindent meg is tesznek, hogy tovább fokozzák a feszültséget: a minap a USS Abraham Lincoln anyahajót is a Közel-Keletre vezényelték, hivatalosan „iráni katonai provokációtól tartva”.
