Az Európai Unió következő öt évének legfontosabb feladatairól és céljairól cserélnek véleményt a romániai Nagyszebenben 27 tagállam vezetői csütörtökön. (Theresa May brit kormányfő nem vesz részt a nem hivatalos csúcson.) Várhatóan jóváhagyják az egységüket hangsúlyozó tízpontos politikai deklarációt, a 2019 és 2024 közötti időszak “stratégiai menetrendjéről” azonban csak vitatkozni fognak, elfogadását a júniusi brüsszeli találkozójukra szeretnék időzíteni.
A nyilvánosságra hozott tervezetek szerint a huszonhetek a május végi európai parlamenti választások után felálló új EU-s intézmények feladatául szabnák a polgárok biztonságának megerősítését, a gazdaság alapjainak megszilárdítását és versenyképességének növelését, a klímaváltozás elleni fokozottabb küzdelmet, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a közösség nemzetközi szerepvállalásának kiteljesítését. Az intézkedéscsomag számos javaslatot tartalmaz, például a monetáris unió elmélyítésére, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások támogatására, a biodiverzitás megőrzésére vagy az európai védelmi erőfeszítések kibontakoztatására. A tagállami vezetők a közeljövő elsődleges fontosságú feladatának ítélik a demokrácia és a jogállam tiszteletben tartását is.
Egy magasrangú uniós tisztségviselő, aki részt vett a csúcstalálkozó előkészítésében, újságíróknak azt mondta, hogy több ország a közös értékek érvényesülésének kikényszerítését tartja a következő évek legfontosabb vagy második legfontosabb céljának. “Bár a vezetők nem kívánnak foglalkozni a Lengyelország és Magyarország ellen folyó 7. cikkelyes eljárással, sem a romániai jogállamisággal, a fejleményeket számos kormány és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is aggasztónak tartja” — fejtette ki.
A brüsszeli javaslatokat jónéhány ország kiegészítené a saját feladatlistájával. A holland kormány például hat tematikus dokumentumban foglalta össze, mit vár az EU-tól a következő öt évben. Hága elsősorban azon szeretne változtatni, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyják a közösen elfogadott törvényeket, az Európai Bizottság pedig nem igyekszik teljes eszköztárát bevetve betartatni velük.
Nyolc ország — Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Portugália, Spanyolország és Svédország — a nagyszebeni csúcs résztvevőinek írott levélben azt kéri, hogy a tagállamok 2050-re számolják fel károsanyag-kibocsátásukat, és a 2020 utáni hosszútávú költségvetés egynegyedét fordítsák a klímaváltozás elleni küzdelemre.
