Orbán Viktornak felcsillant a szeme, amikor 2017 decemberében megalakult az Osztrák Néppárt és a jobboldali radikális, meglehetősen oroszbarát Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkotta kormány. Megörült a magyar miniszterelnök, és bő egy hónappal később elsietett Bécsbe, hogy találkozzék Sebastian Kurz-cal.
Orbán úgy vélte, létrejöhet a szövetség az osztrák kancellár és közte, hiszen már annyi is elég a nagy barátsághoz, hogy hasonló véleményt képviselnek a menekültkérdésben - így ők válhatnak a kereszténység bástyáivá. Mint akkori bécsi sajtóértekezletén fogalmazott, „van egy keresztény kultúra, (…) ezt az életformát szeretnénk megvédeni, ez az identitás fontos, meg kell őrizni a keresztény alapokat.”
Kurz kiváló társ lett volna, hiszen az osztrák kancellár amolyan sztár a konzervatív politikusok körében. Nagy tehetségnek tartják, teljes joggal. Már az is félelmetes volt, ahogy az ÖVP támogatottságát felhozta 25-ről 35 százalékra, s pártja népszerűsége nem is csökkent a kormányzás megkezdése óta, szemben a koalíciós partner FPÖ-ével.
A magyar kormányfőt azonban ezúttal megcsalta a szimata. Orbán ugyan nagy szövetségesét látta Kurzban és az Osztrák Néppártban, s úgy vélte, az Európai Néppárton belül az övék a jövő, de az ÖVP ifjú vezetője hallani sem akart az illiberális szövetségről. S bár nem egyszer bírálta óvatosan Angela Merkel kancellár politikáját, ez még nem jelentette azt, hogy Orbánnal ért egyet. Az első törést az okozta, amikor Kurz kifejtette, sokallja azt a pénzt, amit a kelet-európai uniós tagállamok felzárkóztatás címén kapnak. Azt pedig végképp nem tudta megemészteni a miniszterelnökünk, amikor az ÖVP európai parlamenti képviselői is megszavazták a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását a magyar kormánnyal szemben.
Múlt pénteken újabb pofont kapott Orbán Kurztól, amikor az osztrák kancellár közölte, szó sem lehet arról, hogy a jobboldali radikális szövetséggel fogjon össze az Európai Néppárt a következő Európai Parlamentben. Ugyanezen a napon szivárgott ki, miként is képzeli el az osztrák kancellár az Európai Unió jövőjét, s bizony ebben sem volt semmi, amit a magyar kormányfő megköszönhetett neki. Kurz úgy véli, új uniós szerződésre van szükség, amelyben leszögezik: szankciókat kell foganatosítani azon tagállamok ellen, amelyek adósságot halmoznak fel, illetve amelyek nem regisztrálják a menekülteket. S ami minket különösen érint: le kell vonni a megfelelő következtetéseket akkor, ha egy tagállam megsérti a jogállamiság alapszabályait.
Hogy Orbán már lemondott Kurz támogatásáról, az abból is kitűnik: tegnap Heinz-Christian Strachét, az ÖVP koalíciós partnere, a jobboldali radikális FPÖ vezetőjét fogadta. Salvini után tehát újabb „hírhedt” vendége volt a magyar kormányfőnek. Olyan politikus, aki hozzá hasonló nézeteket képvisel, aki az újságírókat tartja ellenfélnek.
Mit szól ehhez Kurz? Valószínűleg semmit, eddig is nyilvánvaló volt ugyanis, hogy nem kíváncsi sem ő, sem Merkel, sem Macron arra, hogyan képzeli el a magyar kormányfő az EU jövőjét.