Jobbik-Konzervatívok;

- Nem mélyponton, kényszerpályán van a Jobbik

Az egykori szélsőjobboldali párt tábora kicserélődött, a helyére törekvő Mi Hazánk számára nincs politikai tér. A radikálisok már a Fideszben vannak.

Sem bizonytalanságot, sem pánikot nem okozott – így reagált Sneider Tamás pártelnök a Závecz Research minap nyilvánosságra került felmérésére, amely a biztos pártválasztók körében mindössze 6 százalékon mérte a Jobbikot.

Sneider a párt belső felméréseit tekinti mérvadónak: ezek alapján a Jobbik 11-17 százalék közötti eredményre számíthat az EP-választáson. Kétségtelen ugyanakkor – ismerte el –, hogy a Jobbik az uniós választásra nehezebben tudja mozgósítani a szavazóit, mint más pártok. Éppen ezért „gőzerővel járjuk az országot”, a Jobbik parlamenti képviselői nagyjából ezer alkalommal standolnak vagy tartanak utcai fórumot a kampány során – közölte a pártelnök.

Az említett felmérés más módszertannal készült, mint a havonta nyilvánosságra hozott standard vizsgálataink – nyilatkozta Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője a Népszavának. Ettől függetlenül a szokásos havi felméréseik is azt mutatják, hogy a Jobbik támogatottsága csökkenő tendenciát mutat: a párt népszerűsége a biztos pártválasztók körében január és április között 16-ról 12 százalékra mérséklődött.

Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa is gyanúsan kevésnek találja a Jobbiknál kimutatott 6 százalékot. A Závecz Research – hangsúlyozta – kifejezetten a hiteles és megbízható közvélemény-kutatók közé tartozik, ezúttal talán a módszertan nem volt megfelelő. Semmilyen politikai esemény nem indokolja ugyanis, hogy egyik hónapról a másikra ilyen drasztikusan csökkenjen a Jobbik támogatottsága.

A Jobbiknak nyilvánvalóan vannak gondjai, de a párt volt már sokkal nehezebb helyzetben is – emlékeztetett a tavalyi parlamenti választás után bekövetkezett pártszakadásra, a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom kiválására Juhász Attila. Arról, hogy megbukott a Jobbik néppártosodása, akkor lenne érdemes beszélni, ha a párt csak egy mandátumot szerezne az Európai Parlamentben, netán be se jutna. Egyelőre azonban ilyen veszély nem fenyegeti a pártot: az idézett felméréstől eltekintve minden más kutatás 10 százalék fölötti eredményt vár a Jobbiktól.

A Jobbik részéről a néppártosodás kényszer is volt, hiszen a bevándorlás elleni kampánnyal a Fidesz kiment a szélsőjobboldalra. A Jobbik nem mélyponton, hanem kényszerpályán van – állapította meg Juhász Attila. A néppártosodást azért sem lehet elengedni, mert időközben a párt szavazótábora is kicserélődött. A Jobbik mai szimpatizánsai döntően olyan szavazók, akik kedvezően viszonyulnak az Európai Unióhoz, kormányellenesek, de ódzkodnak a baloldaltól is.

A Jobbikból kivált Mi Hazánk közben próbálja visszahozni a régi „nemzeti radikális” (szélsőjobboldali) irányvonalat, ám a felmérések szerint eddig ez csak 1-2 százalékos népszerűségi mutató eléréshez volt elegendő.

Novák Elődöt, a Mi Hazánk kampányfőnökét nem különösebben aggasztják az előrejelzések. Új pártok esetében gyakori, hogy a közvélemény-kutatók alulmérik a támogatottságukat – mondta lapunknak.

Felidézte, hogy a 2009-es EP-választáskor az előzetes adatok alapján az volt a kérdés, hogy a Jobbik egyáltalán eléri-e a mandátumszerzéshez szükséges ötszázalékos küszöböt. A párt végül (nagy meglepetésre) csaknem 15 százalékot szerzett.

A Jobbik támogatottsága a tavalyi 20 százalékról mára 6 százalékra esett – utalt a Závecz-féle felmérésre Novák Előd. Életszerűtlennek tartja, hogy abból a 14 százaléknyi szavazóból, aki elpártolt a Jobbiktól, csak 1-2 százaléknyi vándorolt volna át a Mi Hazánkhoz.

A kampányfőnök szerint az is a népszerűségük növekedését jelzi, hogy a majálisukon "sok ezren vettek részt”. Az EP-választáson reális közelségben van az egy mandátum megszerzése – jelentette ki.

Novák Elődtől eltérően Juhász Attila nem gondolja, hogy a Mi Hazánknak lennének számottevő „rejtőzködő” szavazói, ahogyan annak idején a Jobbiknak voltak. Hiszen a 2010 után megváltozott politikai körülmények miatt a szélsőjobboldali szavazók rejtőzködése is megszűnt.

Azok a radikális szavazók, akiket a Mi Hazánk szeretne elhódítani, ma már nem a Jobbiknál, hanem a Fidesznél vannak: onnan pedig nehéz lesz átcsábítani őket. Főleg úgy, hogy a Mi Hazánk a kormánysajtó támogatását élvezi, és inkább az ellenzéket támadja. A Mi Hazánk legnagyobb problémája, hogy nem maradt számára politika tér, Juhász Attila ezért nem számít rá, hogy Toroczkai pártja áttörést ér el az EP-választáson.

Kevés jut kampányraAz ÁSZ-bírságok miatt a Jobbik csak csekély összeget, becsülhetően 5-10 millió forintot tud az EP-kampányra fordítani – tájékoztatta lapunkat Mirkóczki Ádám parlamenti képviselő. A pénzügyi nehézségek miatt a Jobbiknak óriásplakátja egyáltalán nem lesz. A Mi Hazánk közösségi gyűjtést indított, ezért bonyolult lenne megválaszolni azt a kérdést, hogy a párt összességében mennyit költ kampányra – mondta Novák Előd. Annyi biztos – tette hozzá –, hogy „nagyságrendekkel kevesebb pénzünk van, mint más pártoknak”.