Maru cica Japánból az internet állócsillaga: az elmúlt tíz évben összesen 380 millióan nézték meg a videóit, és rendszerint 20 millióan kíváncsiak egy-egy új epizódra, amiben az állat bepréseli magát egy kartondobozba vagy épp dorombol, mert a gazdája extrapuha fogkefével fésülgeti a kajla fülecskéje tövét. De hasonlóan népszerűek Taylor Swift Olivia Benson és Meredith Grey névre keresztelt skót macskái is, akik a hasukat mutatva tudnak ember módra ülni, és az arcukon méla undorral tűrik, hogy az amerikai énekesnő dédelgesse őket vagy híres vendégei mellé pakolja a kanapéra. De a közösségi oldalain alaposan dokumentálja a skót cicája életét a brit énekes Ed Sheeran vagy a Grace klinikából ismert színész, Patrick Dempsey is.
Lógó fül és gyenge porc
Ahogy egy órát vagy táskát is könnyedén el lehet adni egy Instagram-sztoriba rejtett termékmegjelenítés után, úgy a szuperédes bagolyfejű cicák, nyomott orrú mopszok és a bongyor plüsskutya-kinézetű labradoodlek iránt is megugrik a kereslet egy-egy jól irányzott poszt után. A dizájnerfajták felívelő trendje: így nevezik a cukisághajhász közösségi média hatását az állattenyésztésre. Ám minőségi különbség van aközött, ha valaki a közösségi média befolyásos hangadóit, az influenszereket követve beruház egy hordhatatlannak bizonyuló magas sarkúba és aközött, hogy külseje miatt megvesz egy élőlényt, ami aztán évekig szenved a genetikai adottságai miatt.
A lógófülűek ősanyját, Susie-t az 1960-as években szúrta ki egy skóciai pajtában a helyi gazdálkodó és állatbolond Willam Ross. Annyira megtetszett neki a cicamama, hogy elkérte az egyik kiscicát, és egy genetikus segítségével tenyészprogramot indított. Az 1970-es évekre azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a fajtának súlyos genetikai problémái vannak. A porcgyengeséget okozó génmutáció ugyanis nemcsak a kedves külsőt biztosító fület érinti, hanem a teljes testet is, és már egészen fiatal korban kialakuló ízületi gyulladást és hatalmas fájdalmakat okozhat az állatnak.
Az állatorvosok és tenyésztők véleménye megoszlik a kérdésben. Sokan állítják, hogy ki lehet szűrni a genetikai problémákat, ha a hajtott fülű egyedeket kizárólag brit vagy amerikai rövid szőrű macskával pároztatják. A brit szakmabelieket azonban nem igazán győzi meg ez az érvelés.
A skóciai macskaszövetség például nem engedi az állatokat törzskönyvezni, és ha a brit parlament nem lett volna az elmúlt két évben a Brexittel elfoglalva, akkor valószínűleg már átment volna a törvényhozáson az a javaslat, amelyik több dizájnerfajtát is betilt. Belgiumban viszont a brüsszeli régió parlamentje néhány hete fogadott el egy törvényt, amelyben bizonyos macskafajtákkal, köztük a skót lógófülűvel is megteszi ezt. Utóbbi esetében a génmutáció okozta fájdalmakkal indokolta az állat-egészségügyért felelős államtitkár, Bianca Debaets a döntést. A tilalom a hibrid, azaz nagymacskák és házimacskák keresztezéséből létrejött fajtákat is érinti, mivel ők a szakértők szerint túl vadak és veszélyesek lehetnek a társadalomra. Ezentúl a brüsszeli régióban nem lehet majd a brit lógófülű, a szavanna és a bengáli macskákat megvásárolni, akinek pedig már van ilyen cicája, annak külön engedélyt kell kérnie a tartására, amelyet orvosi vizsgálathoz kötnek.
A törvényben érintett szavanna és bengáli fajták az afrikai szervál és a házimacska, illetve a bengáli leopárdmacska és a házimacska keresztezéséből jöttek létre. Az állatok valóban csodálatosan festenek egzotikus bundájukkal, de annál vadabbak, minél közelebb állnak az öröklési rendben vadmacskafelmenőjükhöz. A különlegességük miatt a hibrid fajták ára is igen magas: az USA-ban körülbelül 10 ezer dollárba kerülnek, és bizonyos társadalmi körökben státusszimbólumnak számítanak. Egy magyar hirdetőportálon a múlt hónapban 3,15 millió forintért kínáltak szavanna cicát. Bár a tenyésztők állítják, hogy a macska gyermekbarát és nyugodt, a vevőnek azzal is tisztában kell lennie, hogy az állatnak hatalmas a mozgásigénye, és akár három méter magasra is felugrik helyből. Úgyhogy ha nem játszanak vele mindennap jó hosszan, és nem szerelik fel a házat ugrálópolcokkal és egyéb kellékekkel, a kecses státusszimbólum könnyűszerrel szétkapja majd a biedermeier ülőgarnitúrát vagy a szomszéd tyúkját.
Darwin forog a sírjában
A közösségi média hatására egyre népszerűbbé kezdenek válni az úgynevezett teáscsészekutyák is, amelyek az egyébként is kicsi fajták – például a yorki vagy pomerániai – miniatürizált változatai. A tenyésztők a legkisebb és leggyengébb egyedeket választják ki arra, hogy a genetikai állományukat továbbörökítsék, ami szöges ellentétben áll az evolúció logikájával és komoly egészségügyi kockázatokat rejt.
De az internetre kitett fotón remekül néznek ki, ahogy a nagy népszerűségnek örvendő nyomott orrú fajták is. A cukiságot hajhászó vevők nyomására a tenyésztők az olyan mopszokat, francia buldogokat és perzsa cicákat részesítik előnyben, amiknek majdnem teljesen lapos az arcuk profilból. A bájos külső azonban komoly légzési nehézségeket és állandóan gyulladt szemeket takarhat. Egy, a brit állatorvosok körében végzett felmérésből kiderült, hogy a doktorok tapasztalatai szerint a gazdák mintegy fele a kinézet alapján választ magának házikedvencet anélkül, hogy tisztában lenne az egészségügyi kockázatokkal. Ráadásul tízből mindössze egy gazdi veszi önállóan észre a kutyája légzési nehézségeit – a többieket az orvosnak kell erre figyelmeztetnie.
A kockázatot tovább növeli, hogy nem kell különösebben nagy anyagi áldozatot hoznia annak, aki minden celebek ősanyja, Paris Hilton (képünkön) mintájára szeretne lájkokat szerezni pici kutyás képeivel. A magyar internet ugyanis tele van olyan hirdetésekkel, amelyek körülbelül 60 ezer forintért kínálnak divatos kiskedvenceket. De ezek mögött a legtöbb esetben szaporítók állnak, akik a genetika legalapvetőbb törvényeit – például nem pároztatni szülőt a kölykével – sem tartják be, nemhogy ügyelnének az egészséges génállomány továbbörökítésére. Így néhány mézeshét után csak a vakszerencsén múlik, hogy nem kell majd az összeg többszörösét otthagyni az állatorvosnál.
Utcai vegyes
Ironikus módon a puszta jóindulat vezérelte az ausztrál Wally Conront, mikor az 1980-as évek elején létrehozta az első dizájnerkutyát, a labradoodle-t. Egy vak asszony kereste meg a neves állattenyésztőt azzal, hogy szeretne egy segítő kutyát, amelynek a szőre hipoallergén, így az erősen allergiás férje is megtűri. A labrador és az uszkár – avagy pudli – házasságából származó labradoodle végül nem vált be segítőkutyaként, viszont elképesztően aranyosan nézett ki, így hamarosan egyre többen kezdték el tenyészteni – pontosabban az egészségügyi szempontokat semmibe véve szaporítani. Conront annyira megviselte a történet, hogy teljesen visszavonult az állattenyésztéstől, és nem hajlandó labradoodle-t tartani. „Frankensteint hoztam létre” – nyilatkozta többször olyan dokumentumfilmekben és írásokban, amelyek a dizájnerszaporítás veszélyeire hívják fel a figyelmet.
Mindenkit a saját fegyverével a legkönnyebb legyőzni, így a dizájnerfajták egészségtelen tenyésztése ellen is a közösségi médiában lehet felvenni a harcot. A brit állatorvos-szövetség tavaly év elején indította el a #breedtobreath (#tenyésszhogylélegezhessen) kampányt, ahol különböző videókkal és képekkel mutatták be a túlságosan nyomott orrú állatok szenvedéseit. Az idők szelét megérezve Taylor Swift pedig éppen a héten jelentette be, hogy a skót macskái mellé egy harmadikat is örökbe fogadott. Stílusosan az új videoklipjében veszi át a kölyköt, és a dal marketingkampányában magyarázza, hogyan szeretett bele a forgatáson a menhelyről hozott kis lénybe. A Benjamin Button névre keresztelt keverék kiscica különleges kinézetét már jó pár Insta-fotó is mutatja, amelyen a gazdi és kedvence is szédületesen néznek ki. Az állatbarát üzenet pedig egészen világos: ha egészséges és érdekes külsejű kiskedvencre vágyik valaki, hozzon el egy utcai vegyes cicát vagy kutyát a menhelyről. A jótékonyság szexi.
