Ságvári Pál a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi energetikai kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa március 20-án munkareggelin tárgyalt Christopher Robinsonnal, az USA Oroszországgal foglalkozó külügyi helyettes államtitkárával, és fontos vállalást tett, megerősítette amerikai partnerének: Magyarország akkor is vásárolni szándékozik Ukrajnán keresztül érkező gázt Oroszországból, ha lejár az ukrán-orosz tranzitszerződés 2020 után – értesült a Népszava.
Közvetve ez is szerepet játszhatott abban, hogy – mint azt lapunk is megírta –, májusban találkozik Washingtonban Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő. Az Egyesült Államok számára ugyanis cél, hogy ha már orosz gázt vásárol Magyarország, akkor azt továbbra is Ukrajnán keresztül fogadja, ne pedig a később elkészülő Északi Áramlat 2-es vezetéken. Így ugyanis – a NATO-hoz csatlakozni kívánó – Ukrajna továbbra is jelentős tranzitdíjra tehet szert, nem veszítené el szerepét az európai gázellátásban.
Mindemellett Washingtonban persze továbbra is stratégiai jelentőségűnek tartják, hogy a térség államai szakadjanak le az egyoldalú orosz gázfüggőségről. Információink pedig szerint a magyar kormány az elmúlt hetekben több fórumon is jelezte, elkötelezett amellett, hogy a Fekete-tengeren – részben amerikai érdekeltségű cégek által – kitermelt román gázt vásároljon. Az energetika mellett a fegyvervásárlás a másik kulcstényező az Orbán-Trump találkozó létrejöttében. Mint korábban megírtuk, jó esély van rá, hogy norvég-amerikai Kongsberg típusú rakétavédelmi rendszert vásároljon Magyarország, de Patriot rakétákat is rendelhet a kabinet. Egy az ügyre rálátó forrásunk egy milliárd dollárosra tette a beszerzés volumenét, ez már amerikai léptékkel mérve is jelentős. Szóba jöhet még a lejáró lízingszerződésű Gripen vadászgépek kiváltása F-22-es vagy F-35-ös amerikai gépekkel.
Noha a legfontosabb kérdés az, hogy a kormány mit ígért a találkozóért, az sem mellékes, hogy az elmúlt évtizedben miért nem kapott elnöki meghívót Orbán a Fehér Házba. – A magyar miniszterelnök 2010 óta várta már ezt a meghívást, amely azért váratott eddig magára, mert nem folytatott kellően erős Atlanti-barát politikát – mondta Feledy Botond, politológus, és hozzátette: – Az első Orbán-kormány 2001-ben a svéd vadászgépek mellett döntött végül az amerikaiak helyett, amely meghatározta a 2010-es indulást is.
A magyar kormány egyébként 2010 és 2018 között nem hogy amerikai, de más fegyvereket sem vásárolt, így ennek ígérete óriási szerepet játszhatott abban, hogy a meghívást mostanra időzítették. Orbán és Donald Trump közelgő találkozója a tengerentúli sajtóban is nagy visszhangot vert, több patinás lap is kiemelte, hogy a találkozót Orbán később „fegyverként” használhatja.
