A hétköznapok során többnyire nem tulajdonítunk különösebb figyelmet a városnak, amelyben élünk. A terek, utcák és házak mindennapjaink állandó, szinte láthatatlan díszleteként tanúsítják az idő múlását és őrzik az ott élők lépéseit. Évente egyszer azonban e helyeké a főszerep: a Budapest100 keretében olyan épületekre, lakóházakra irányul a figyelem, amelyek családi történeteket, híres lakók mozzanatait, történelmi momentumokat hordoznak magukban.
A 2011-ben századik születésnapját ünneplő Goldberger-házzal – a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSA) Archívum épülete – kapcsolatban támadt az ötlet, hogy minden, akkor százéves ház ünnepeljen együtt az év századik napjához közeli hétvégén. Az OSA Archívum és a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) kezdeményezésére létrejött eseményt immár kilencedszer rendezik meg: május 4-5-én megnyílnak a budai és pesti házak kapui a kíváncsi szemek előtt.
A programsorozat idén a száz évvel ezelőtt megnyílt Bauhaus iskola előtt tisztelegve a főváros korai modern építészetét (az 1920-as évektől az 1940-es évek végéig) helyezi középpontba. A XX. század legnagyobb hatású művészeti iskolája ugyanis a modern magyar építészet és formatervezés történetében is jelentős szerepet játszott, átformálva az addig használt fogalmakat és gondolkodásmódot egyaránt. Elegáns villákat, híres középületeket, színházat, strandot, luxusbérházat és teljes „Bauhaus utcákat” is láthatnak az érdeklődők a több mint százötven önkéntes – akik gyakran az adott ház, vagy környék lakói – szervező és kutató munkájának köszönhetően.
Szombaton és vasárnap egy három zónára felosztott várostérkép segítségével kalandozhatunk az egyes helyszínek között, az Újlipótvárostól Svábhegyig, a Palotanegyedtől a Gellért-hegyig. Bepillantást nyerhetünk többek közt a Margit körút házai közé, például a 29-es szám mögé, amely az előcsarnokba vagy lépcsőházba lépőket rögtön egy meglepetéssel fogadja: az arra járó villamosból figyelve nem is gondolnánk, hogy egy igazi „márványpalota” vár minket. Az 1936-37-ben épült, egyesek szerint Platschek Imre, míg más források szerint Gábor László tervezte házban a babakocsigarázs és a telefonfülke helyét, vagy az ülőkés liftet látva egy kis időre megelevenedhet előttünk a ház múltja is.
A Duna másik oldalán, a Pozsonyi úton szintén különleges élmények várják a látogatókat: az eredetileg ipartelepként működő városrészben az 1920-as éveket követően megindult rohamos fejlődés egy nagyon egységes, modern stílusú utcaképet alakított ki. A terület egyik gyöngyszeme a Balzac utca 48/a alatt álló ház, amely elegáns, márvány-borított, díszkandallóval rendelkező előcsarnokával és szabályos kialakítású belső lakáselrendezésével könnyedén ámulatba ejti a látogatókat. Sok más épülethez hasonlóan ez a ház is a zsidók részére kényszerlakhelyként kijelölt, úgynevezett csillagos ház volt 1944-ben, a tragikusan elhurcolt emberek közül Kovács Ilonkának emléktáblát állítottak a ház előterében.
A környékről érdemes lehet ellátogatni a „mini Újlipótvárosként” is emlegetett, Barát utcába, amely kisvárosi bájával kiemelkedik a VII. kerületi bérházrengetegből. Az 1936-38 között épült házsor számos városi legendát őriz, amelyeket a vezetett séta, felolvasás és közösségi reggelik során mi is megtudhatunk. De vigyen bármerre az utunk, mindig találhatunk titkokat, érdekességeket, az egyes helyek közti kapcsolódási pontokat, hasonlóságokat, vagy épp az apró részletekben rejlő különbségeket. Könnyedén meglelhetjük kedvenc helyszíneinket, és fejben akár egy teljesen új, színes (tér)képet is kialakíthatunk a hétköznapok során olykor megszokottnak és szürkének tűnő Budapestről.
***
Infó:
Május 3-án közös eseményen nyílik meg a Budapest100 hétvége, és a Blinken OSA Archívum a magyar CIRPAC-csoport történetét feldolgozó tárlata.
Budapest100 – A Bauhaus nyomában, május 4-5. A kapcsolódó programokról és a nyitott házakról részletesebben a http://budapest100.hu/ oldalon tájékozódhatnak.
A cikk egyes részei Béres-Deák Krisztina, Harmath-Gyetvay Enikő és Szalai Dorottya önkéntesek kutatásain alapulnak.
