Bürokratikus akadályokat gördít a valós kereseti adatok megismerése elé a Pénzügyminisztérium (PM). A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ugyanis hónapok óta hiába kéri a tárcától a mediánbérek vagy a létminimum kiszámításához szükséges adatokat, csak ígéreteket kapnak helyette – mondta el lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. A tárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat évente bekéri a cégektől az egyéni kereseti információkat; a legutóbbi határidő tavaly november volt.
Az adatok tehát elméletileg a tárca rendelkezésre állnak, mégsem adja ki azokat, pedig az érdekvédők szerint közérdekű adatokról van szó. Ezeket a MASZSZ azért szeretné megkapni, hogy azok alapján tudja érdekvédelmi stratégiáját felépíteni, és megalapozott számokkal tudjon készülni például a bértárgyalásokra. A KSH által a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként havonta közölt átlagbéradatok ugyanis Kordás László szerint meglehetősen távol állnak a valóságtól, a dolgozók tényleges keresete annál alacsonyabb lehet.
Az adatok körüli vita régóta tart. A PM tavaly szintén csak hosszas huzavona és Népszava erről szóló cikkei után bocsátotta a MASZSZ rendelkezésére - igaz csak pénzért és csupán a 2016-os - adatokat. (Mint utóbb kiderült: 2017-ben elfelejtették bekérni a cégektől a vonatkozó információkat). Ez alapján akkor a Policy Agenda azt számolta ki, hogy
Szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál a valóságban úgy harmadával-negyedével alacsonyabb lehet a tényleges átlagbér, az eltérés oka pedig az, hogy a KSH a számításai során nem veszi figyelembe mintegy egymillió, az öt alkalmazottnál kevesebb embert foglalkoztató cégeknél dolgozók keresetét. Márpedig ezen cégeknél jellemzően a legkisebb béreket, a garantált bérminimumot és a minimálbért, vagy akörüli összegeket kapnak csupán a dolgozók. Ha ezeket is beleszámítanák az átlagba, alacsonyabb számok jönnének ki.
Többek között ezen kritikákra is reagálva jelentette be a KSH tavaly októberben, hogy januártól nem a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeg alapján, hanem a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítja elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb vállalkozások adatait is tartalmazza.
Az első, januárra vonatkozó adatközlést márciusra ígérték. Hidegzuhanyként érkezett ezek után a bejelentés március végén, hogy ugyan már az új, NAV-os adatbázisból számolnak a statisztikusok, de továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak a keresetét. A KSH a korábbi ígéretek ellenére nem közölt mediánbért sem.
Mindezt az adóbevallások hiányosságával indokolták. Lapunk kérdésére pedig azt is hozzátették, hogy éppen az öt főnél kisebb létszámú cégeknél jelentős - „az átlagost számottevően meghaladó” - az adathiány, ezért a tervezettnél hosszasabb előkészítő munkára van szükség. Hogy milyen hosszú lesz még ez a folyamat, arra nem kaptunk választ. A jelek szerint azonban még mindig nem értek a végére, hiszen a legfrissebb, februárra vonatkozó április végi adatközlés szintén nem tartalmaz információt az ötfősnél kisebb vállalkozások dolgozóinak béréről. Az átlagkereset így hivatalosan februárban bruttó 345 900, nettó 237 300 forint volt, ami 12,1 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest.
