Miközben a KSH azt jelenti, hogy az előző évhez képest átlagosan 12,1 százalékkal voltak magasabbak a bérek, mint egy éve, a portfolio.hu górcső alá vette a számokat, és durva ágazati különbségeket észlelet. A humánegészségügyi ellátásban, valamint az oktatásban dolgozók bérének éves emelkedési üteme ugyanis siralmas, pontosabban nincs.
Az előbbi szektorban foglalkoztatottak járandósága csupán 2,2 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Ha hozzátesszük a képhez a februári inflációs adatot, akkor lesz csak igazán szembetűnő az egészségügyben dolgozók elkeserítő bérhelyzete. 2019 februárjában ugyanis éves alapon 3,1 százalékkal emelkedtek az árak, így az egészségügyben dolgozók esetében idén februárban 1 százalékos reálkereset-csökkenés valósult meg. (Igaz, idén júliustól többlépcsős béremelési program indul (idén júliustól 8 százalékkal, jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2022-ben pedig újabb 30 százalékkal nő.).
Nem véletlen, hogy legutóbb az érdekvédők elszomorítónak nevezték, hogy a kormány nem foglalkozott az egészségügyi dolgozók béremelésével érdemben és nem vették fontolóra az érdekképviseleti vezetők által korábban beterjesztett három bértábla javaslatot. Ha ezek közül bármelyik is megvalósult volna, akkor idén júliustól 25%-os béremelés lett volna, nem 8%, amit a kormány most ismét bejelentett.
Az oktatásban februárban 4,2 százalékkal nőttek a keresetek - ez a második legalacsonyabb növekedés a nemzetgazdasági ágak között. Mindez azért következhetett be, mert a tanárok/tanítók fizetését évek óta nem emeli a kormányzat, ami miatt teljesen kimaradtak az elmúlt évek bérrobbanásából. A pedagógusok fizetése a 2014-es minimálbérhez van kötve, így azóta nem követi az országos béremelést, miközben a minimálbér azóta több mint 50 százalékkal emelkedett. Idén az a példátlan eset fordult elő, hogy a garantált bérminimum (köznapi nevén szakmunkás minimálbér) már meghaladta egy kezdő, diplomás tanító fizetését.
