Határozottan szembe kell szállni az antiszemitizmussal
Kemény önkritikát gyakorol a lap, mert pár napja antiszemita beütésű karikatúrát közölt, úgy ábrázolva az izraeli kormányfőt, mint aki Dávid-csillagot viselő kutyaként vezeti a világtalan amerikai elnököt, püspöki sapkával annak a fején.
A vezércikk sajnálatosnak nevezi, hogy a szerkesztő nem vette észre a rejtett üzenetet, és hogy a lap ily módon megfeledkezett a történelem tanulságairól, miközben a világban egyre erősödik a zsidóellenesség. Mint írja, az eset azt bizonyítja, hogy hajlamosak vagyunk elfásulni a lopakodó, alattomos, ősrégi előítélettel szemben.
Az ügy azért veszedelmes, mert Amerikában egymás után több antiszemita merénylet is történt, de még nagyobb veszélynek vannak kitéve a zsidók Európában, ahonnan a szóban forgó rajz is származik. Sorra erősödnek meg olyan pártok, amelyeknek jó ideje erősen antiszemita a retorikája.
Az állásfoglalás kiemeli, hogy az újság részéről nem elég bocsánatot kérni, egyúttal kötelessége a cikkekben kifejezésre juttatni az általa képviselt értékeket. Annál is inkább, mivel a zsidóellenességet sokan azzal intézik el, hogy az csak a társadalom peremén jelentkezik. Ám ez nagy tévedés, mert ez a politikai fő áramlat gondja. És mivel a világ ismét ezzel a réges-régi ellenséggel hadakozik, határozottan szembe kell szállni vele.
Az antiszemitizmus él és halálos
A san diegói zsinagóga elleni terrortámadás mutatja, hogy az antiszemitizmus él és halálos, egyben a megosztott pártvita része. Erre emlékeztet Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem szélsőségkutatója. Mint írja, a zsidóellenesség túl súlyos dolog ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják, vagy hogy eszközül használják fel. A világban több mint egymilliárd ember ellenséges a zsidósággal szemben. Valamelyest erősödik a jelenség Európában, Magyarországon, Lengyelországban és Görögországban pedig nagyon is hangsúlyos. Következésképpen mind több a fizikai erőszak, a támadás, a hátrányos megkülönböztetés, a zsinagógák és temetők meggyalázása és ez aggasztó. Az incidensek száma az USÁ-ban robbanásszerűen nőtt, amióta Trump az elnök. Ráadásul a zsidók úgy érzik, hogy cserben hagyta őket mind a bal-, mind a jobboldal, mert ily módon próbálja megbékíteni a társadalom más rétegeit.
Most az amerikaiaknak és az európaiaknak kell megnyugtatniuk a zsidókat, hogy nem kell aggódniuk. Ehhez komolyan kell venni az antiszemitizmust. Sajnos, sokan csak akkor ismerik el, hogy valós jelenségről van szó, ha az a másik táborból indul ki. Ám ameddig eszközként vetik be a politikai csatákban a másik fél ellen, addig sokat nem érnek az ígéretek. A jelenséget néven kell nevezni az egész társadalomban. És csaknem 75 év elteltével meg kell erősíteni a történelem legnagyobb emberi tragédiája miatt tett fogadalmat: Soha többé!
Holokauszt az Instagramon
New York Times/Washington Post/AP
Izraelben egy egykori magyar áldozat történetével igyekeznek ráirányítani a fiatalabb nemzedékek figyelmét a holokauszt szörnyűségeire, nehogy elhalványodjanak az emlékek. Az akkor 13 éves Heyman Éva, aki nem sokkal később Auschwitzban végezte, naplót írt, és éppen ezt felhasználva most filmsorozat mutatja be, mi is történt a gyerekkel 1944 tavaszán, amikor a nácik megszállták Magyarországot és emiatt pár hónap alatt 430 ezer zsidót deportáltak a lágerekbe. A magyar mártírok száma megközelítette a 600 ezret.
Az ötlet, hogy a lány életét egy hollywoodi stílusú, hatalmas költségvetéssel előállított filmen örökítsék meg, egy high-tech milliárdostól származik. A bemutató ma este, a Shoa emléknapján lesz. Az alkotás alapötlete az, hogy Heymann Évának már annak idején volt okos telefonja, és így az Instagramon keresztül tudatta a világgal napi élményeit, benyomásait. Ideértve, hogy a nácik egyre nagyobb nyomás alá vették a zsidókat, megfosztották őket üzleti vállalkozásaiktól, személyes tárgyaiktól, otthonaiktól, gettóba zárták őket, majd következett a haláltábor.
Az előzetes alapján a visszhang javarészt kedvező, de azért akadnak olyanok is, akik attól tartanak, hogy a közösségi oldal nem megfelelő hely a közlésre, mert éppen hogy triviálissá teheti a tragédiát, adott esetben két reklám közé beszorítva. Másfelől az ezredfordulón születettek közül, főleg Amerikában már nagyon keveset tudnak a holokausztról. De a sorozat az ő számukra is kézzel foghatóvá kívánja tenni a közelmúlt történelmének ezt a drámáját.
Az orosz beavatkozásról
A konzervatív lap arra figyelmezteti Brüsszelt, hogy az vigyázzon erősen, mert az orosz elnök – közép- és kelet-európai szövetségesekre támaszkodva – összeesküvést sző ellene, át akarja venni az EU irányítását. A három hét múlva esedékes választás eredményét senki sem várja türelmetlenebbül, mint Putyin. Azt reméli, hogy annak révén visszaállíthatja országa szerepét a földrészen.
Nem véletlen, hogy már eddig felmerültek a vádak: beavatkozott a többi közt Franciaországban, Olaszországban és Németországban. Most pedig egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy Moszkva érdekeinek előmozdítására hálózatot kíván létrehozni a kontinens középső és keleti részén. Már most is jó kapcsolatokat ápol Magyarországgal és Bulgáriával. A jelek szerint mindkettő fontosabbnak tartja Kremlt, mint az uniót.
A magyar kormány csupán egyetlen orosz diplomatát utasított ki a Novicsok-botrány után, Szófia pedig egyet sem. De az oroszok szoros viszonyt tartanak fenn Szlovákiával és Csehországgal is. A cél az, hogy ne legyen egységes front Moszkvával szemben. És akkor még ott vannak a szövetségre lépő populista pártok, Salvinivel és Le Pennel az élen, amelyek szintén igencsak szívélyesek Putyinnal.
A nyugati biztonsági szolgálatok számára nagy fejfájást okoz, hogy Brüsszelnek esetleg bizonyos tagállamok és pártok összefogásával kell birkóznia, mert azok együttműködése a Kremllel akár még a NATO-t is alááshatja. Orbán Viktor nyíltan beszélt arról, hogy a Krím megszállása miatt elrendelt szankciókkal az EU lábon lőtte magát. És ha az orosz elnök eredményesen befolyásolja az EP-választást, akkor még nagyobb lesz a nyomás, hogy az unió béküljön meg az orosz féllel.
Szélsőségesek látogatása Budapesten
A lap megerősíti a Népszava értesülését, hogy hétfőn Budapestre látogat a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt vezére, mert az FPÖ az európai választási hadjárat során igyekszik erősíteni kapcsolatait a jobboldali-populista erőkkel. Heinz-Christian Strache találkozik majd meghívójával, Orbán Viktorral. Az útra elkíséri a párt európai listavezetője, Harald Vilimsky. A tárgyalás után sajtótájékoztató lesz.
A jelentés felidézi, hogy Matteo Salvinit már május 2-án Magyarországra várják, mert azon van, hogy egybetömörítse a jobbos, euroszkeptikus pártokat. A szövetségben fontos szerep jutna a magyar miniszterelnöknek. A szélsőséges AfD már csatlakozott az ernyőszervezethez.
Az FPÖ frakcióvezetője, Johann Gudenus két nap múlva ott lesz Pforzheimben, a szélsőséges párt választási rendezvényén. Az viszont még nem dőlt el, hogy ki képviseli az FPÖ-t május 18-án Milánóban a Liga kampányzáróján. Salvini mindenesetre meghívta az összes érintett tömörülést.
Megosztott EU
15 évvel a keleti nyitás után a volt szocialista országok még mindig nem érzik úgy, hogy a klub tagjai volnának, ám nem okvetlenül szükségszerű a megosztottság a földrész két fele között. Ezt hangsúlyozza elemzésében a Carnegie Europe igazgatója, volt szlovák NATO-nagykövet. Tomas Valasek hozzáteszi, hogy Magyarország kifejezetten erénynek tekinti, hogy az EU ellen lázadjon.
A helyzet folytán az EU nem képes megfelelőképpen válaszolni a térségben a jogállamot ért kihívásokra, magukra hagyta az itteni demokratákat és ráerősített az aggasztó irányzatra, mármint hogy a régióban feljövőben vannak az autokraták, és csak lendületet ad nekik a mód, ahogyan a Nyugat reagál.
A populisták vonzerejét nagyban növeli az érzés, hogy az unió másodrendű tagokként kezeli ezeket az országokat, nem veszi őket komolyan. A jelenlegi viszonyért sok mindenben a keleti kormányokat terheli a felelősség, de van oka az önvizsgálatra a Nyugatnak is. Mindkettő alábecsülte a csatlakozással járó nehézségeket. Brüsszel gyanakvással és előítélettel viszonyul a „másokhoz”. A két fél nem kellőképpen ismeri a másikat, túl sok mítosz terheli a viszonyt. A jó hír az, hogy jóvá lehet tenni a károkat. Ösztökélni kell a keleti kormányokat, hogy közös érdekek alapján álljanak össze más államokkal az európai politika befolyásolására. Azonban ahhoz egy nemzedéknyi idő is kellhet, amíg a két oldal pontosan tisztába jön a másikkal, de az első lépések már pár éven belül eredményre vezethetnek. Ám az EU csak akkor bízhat a túlélésben a sok ellenerő miatt, ha helyrehozza a töredezett kelet-nyugati kapcsolatokat.
10 módszer a remény politikájának győzelméhez
Az elemzés 10 módszert kínál, hogy az országok a remény politikáját állítsák szembe a félelem politikájával és így nyújtsanak alternatívát az erős ember szirénénekével szemben. Merthogy a karizmatikus vezetők szívesen maguk köré gyűjtik a kiábrándult embereket, csak éppen e politikusok egy része leendő zsarnok, másik része csirkefogó. A velük szemben álló középjobb és -bal erők kemény harcra készülhetnek. A pénzügyi válság általában aláásta a bizalmat az elit iránt, nem beszélve a fake news szárnyalásáról.
A liberális demokráciának a remény megújításához először is megfelelő vezetésre van szüksége, amely a kellő számú szavazó begyűjtéséhez képes meggyőzni az embereket. Ehhez pedig megfelelő sztori kell. Másodszor, számít a hozzáértés, a demagógok csak rövidtávon tudnak virágozni. Fontos a polgárság is, mert az a sikeres demokrácia alapja. A bevándorlás csak akkor hozhatja meg az eredményt, ha azt tisztességesnek és politikailag elfogadhatónak lehet tekinteni.
Igen lényegesek a gazdasági reformok, így elsősorban a verseny megélénkítése. Támaszkodni kell továbbá a helyi közösségekre, szét kell teríteni a döntési jogköröket. Nem mindegy, hogy milyen szintű szolgáltatásokat nyújt a közszféra. Nagy jelentőségű a nemzetközi együttműködés is, mert egyetlen állam sem magányos sziget. Igaz ez még a nagy országokra is. Most még inkább szabályozni kell az államközi kapcsolatokat, mint a 2. világháború után, de nem szabad megfeledkezni a nemzeti szuverenitásról sem. De nincs más választás, mint a kooperáció.
Továbbá ha demokráciák nem képesek előre gondolkodni olyan ügyekben, mint a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia, vagy Kína felemelkedése, akkor megbuknak.
Végül pedig nem lehet a dolgokat leegyszerűsíteni, mert azok összetettek, hiába állítják az ellenkezőjét a karizmatikus demagógok. Ám bizonyosan kudarcot vall az a politika, amely a közfelháborodásra és a despota szeszélyre épül. Vele szemben a válasz csak az lehet, hogy a remény a realizmusra támaszkodik. Nem valószínű, hogy ez utóbbi irányvonal manapság felül tud kerekedni, mégis ez nyújtja a legnagyobb esélyt a jó eredményre.
Putyin provokációja
A kommentár provokációnak minősíti, hogy Putyin útlevelet ajánlott az Ukrajnában élő oroszoknak, sőt most már minden ukránnak. Azonban a hírügynökség úgy véli, hogy az érintettek nem fognak tömegesen élni a lehetőséggel, ellenben megnehezül az új elnök dolga, miután Volodimir Zelenszkij szeretné, ha mindenki otthon érezné magát az országban. Ám Kijevnek – az előző államfő megosztó nyelvi rendelkezései, illetve állampolgársági politikája miatt – vitája van más kormányokkal is. Arról nem beszélve, hogy Dél-Oszétia és Abházia megszállása is az ottani oroszok honosításával kezdődött. Lehet, hogy Putyin megint csak ilyesmit forgat a fejében, mármint hogy először útlevelet ad, majd jól megvédi az oroszokat.
Az állampolgárság egyszerűsített megadásával a Kreml ugyanazt játssza, mint Magyarország és Románia a nacionalista ukrán nyelvtörvény miatt. Orbán Viktor régóta autonómiát, kettős állampolgárságot követel a kárpátaljai magyaroknak, a nyelvhasználat szabadsága mellett. Amikor kiderült, hogy Petro Porosenko erre nem hajlandó, a magyar vezetés titokban útlevelet kezdett osztogatni a 150 ezer fős közösség tagjainak. De egyre többen kérnek honosítást az Ukrajnában élő románok is, értelemszerűen ők Bukaresttől.
Putyin éppen akkorra időzítette ajánlatát, amikor a kijevi parlament elfogadta a kisebbségi nyelvek visszaszorítását célzó jogszabályt, amit Zelenszkij igen rossz néven vett kollégája részéről, noha ő maga jobban beszél oroszul, mint ukránul. Mindez nem sok jót ígér a kapcsolatok újraindítása szempontjából. De Zelenszkijnek alighanem igaza van abban, hogy nem sok ukrán akar majd magának orosz úti okmányt. Többet ér a magyar útlevél, mert azt vízum nélkül lehet használni a föld 180 országában. Arról nem beszélve, hogy a birtokában minden további nélkül lehet dolgozni az EU területén. Ugyanakkor az új ukrán elnök jelezte, hogy kész felülvizsgálni a vitatott törvényt, ám hogy erre mennyire képes, az az októberi parlamenti választások kimenetelétől függ.
Magyarországon fenyegetik az Amnesty International munkatársait
Magyarországon folyamatosan fenyegetések érik az Amnesty International munkatársait, ideértve, hogy megölik őket, és akkor még nem esett szó a kormány hű sajtó ellenük irányuló gyalázkodásairól, valamint a 3 törvényről, amelynek alapján akár börtönt is ki lehet szabni az emberi jogok védelméért. Minderről a civil szervezet sajtófelelőse számolt be a lapnak.
Demeter Áron érzékeltette, hogy igencsak veszélyessé vált számukra a munka, nagyon szűk keretek között tudnak csak ténykedni. Emiatt minden nap azzal ébred: na, vajon ma átkutatják-e az irodájukat az adóhatóság emberei, netán hamarosan a börtönben kötnek ki a munkatársaival. Még akkor is, ha a hatalom idáig egyetlen egyszer sem alkalmazta az említett jogszabályokat a gyakorlatban.
Demeter szerint az üzenet egyértelműen az, hogy meg tudjuk nehezíteni az életeteket, ha nem fogjátok vissza a bírálatot. Ám az NGO-k az Alkotmánybírósághoz fordultak, noha ez igen sok pénzbe kerül nekik. Ugyanakkor az interjúalany abban bízik, hogy az EU a jövőben gyorsabban és erőteljesebben lép fel, ha azt látja, hogy Magyarországon veszélyben vannak az európai értékek. És ha más államok is a magyar útra térnek rá, akkor meg kell vonni tőlük az uniós támogatásokat.
Oda a Barátság
A külföldi megrendelőknek egyelőre fogalmuk sincs, mi legyen a Barátság-kőolajvezetékben lévő olajjal, amely az egyik orosz kitermelő miatt szennyeződött, így tönkreteheti a finomítók berendezéseit. Emiatt több állam, köztük Magyarország is leállította az energiahordozó átvételét, sőt a stratégiai készletek igénybevételére kényszerült.
A nyersolajat nem lehet eladni, hiába is próbálnák nyomott áron piacra dobni. Valahol tárolni kellene, hogy azután megtisztítsák, csak éppen ez még a tartályhajók esetében is sok millió dollárba kerülhet. A következmény az lett, hogy az árak megugrottak, Oroszország pedig vizsgálja, nem szabotázs történt-e, annál is inkább, mert a történtek sokat ártottak a hírnevének. Ráadásul a vezeték gazdája még mindig nem tájékoztatta hivatalosan a kilátásokról a vásárlókat, noha a napi kivitel meghaladja a 4 millió hordót.
Nem lehet tudni azt sem, hogy pontosan mi történt és ki a felelős. Csak annyi biztos, hogy az olaj a kitermelésnél használatos szerves kloriddal keveredett. (A Slovnaft azt közölte, hogy a hónap közepére indulhat meg újból a szállítás a csőrendszeren – a szerk. megj.)
