Drámainak tetsző, valójában ugyanakkor technikai lépésként kedden az illetékes Palkovics László innovációs és technológiai miniszter 400 ezer tonna kőolaj felszabadítását rendelte el az ország biztonsági készleteiből – jelentette kedd délutáni sajtótájékoztatóján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. (Az eseményre lapunk szaktudósítója szokás szerint nem kapott meghívást, így nem is akadt alkalmunk a téma kapcsán kérdéseket feltenni az államtitkárnak.) Ez a felhalmozott nyersanyagkészletek mintegy 60 százaléka – idézi az MTI. Becslése szerint ez a mennyiség mintegy másfél-két hónapig képes ellátni a Mol százhalombattai finomítóját. (Más szakértők lapunknak ezt inkább egy hónapra tették.)
Az ügy előzménye, hogy két hete Oroszországban az Európát ellátó Barátság-kőolajvezetékbe a kitermelésnél használt, de a csőbe már nem illő klórvegyületek keveredtek. Így európai vevőik északról dél felé haladva sorra tagadták meg a finomítói berendezéseket jelentősen károsító elegy átvételét. Az azt megelőző fehérorosz vészjelzéseket követően a hét közepén először a németek és a lengyelek, később sorban a szlovákok, az ukránok, majd pénteken a magyar Mol is az átvétel felfüggesztését jelentette be.
A Mol akkor felhívta a figyelmet, hogy az országot ellátó százhalombattai finomító a horvát Omisalj kikötőjéből induló Adria-kőolajvezetéken keresztül is ellátható. (Ugyanez elmondható a Szlovákiáért felelős, szintén Mol-tulajdonú pozsonyi finomítóra is.) Olajtársaság-közeli forrásaink úgy becsülték, hogy a cég saját kereskedelmi készletei még egy jó hétig biztosítják a dunai finomító ellátását.
A – kétségkívül presztízsromboló – ügyre rendkívül feszülten reagáló oroszok egy-két hétre tették a probléma elhárításának idejét. Tehát kétséges, hogy a Mol saját készletei kitartanak-e a válság elmúltáig. Ez ráirányította a figyelmet az ország pont ilyen esetekre tartogatott biztonsági kőolajkészleteire.
A mostani kormánybejelentés mégis kissé korainak tűnik. A Mol ugyanis információink szerint egyelőre nem kíván vásárolni a felszabadított készletekből. Ez tehát csupán egy elvi lépés, ami legalábbis elhárítja az olajcég elől a stratégiai készletek megvásárlása előtti akadályokat.
A Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) mindenben a várható miniszteri rendelet szerint jár el – fogalmazott a Népszava megkeresésére az ügy kapcsán Bártfai Béla, a szervezet vezérigazgatója. Eszerint a rendelkezésre álló 560 ezer tonna stratégiai kőolajtartalékból várhatóan 400 ezer tonnát piaci áron eladásra kínálnak fel. A kijelölt vevő minden valószínűség szerint a Mol lesz. Az irat várhatóan a – szintén piaci árú – visszapótlás határidejéről is rendelkezik (ez Kaderják Péter bejelentése szerint ez év vége). A visszapótlásra ugyanakkor csak olyan mértékig lesz szükség, amennyit a Mol ténylegesen is felvásárol – közölte a vezérigazgató.
Jelenleg Magyarországon 95 napra elegendő biztonsági kőolaj- és kőolajtermék-készlet áll rendelkezésre. A nyerolaj, a benzin és a dízel aránya a teljesen belül egyaránt körülbelül egyharmad. Hat telephelyük közül nyersolajat Százhalombattán és Tiszaújvárosban halmoztak fel. Anyagi forrásaik tagdíjakból és hitelekből állnak. A „tagdíjakat” valójában az autósok fizetik be, ami literenként a benzinben 2,7, a gázolajban pedig 2,5 forint. (Ezt aztán az olajcégek kötelező tagdíjként fizetik be az MSZKSZ-nek.) Ebből állják a (részben szintén MSZKSZ-tulajdonú) tárolók szolgáltatásainak évi 12-13 milliárdos díját, valamint a készletek vásárlására felvett hitelek évi körülbelül egymilliárdos kamatköltségét. Bártfai Béla nem tagadta, hogy a rendszer 1993-as alapítása óta eddig még soha nem állt elő olyan ellátási válsághelyzet, amin a biztonsági készletek tényleges kitárolása segített volna. (Emlékezetes: 2007-ben ugyan Kóka János akkori gazdasági miniszter a Barátságon keresztüli ellátás hasonló megingása miatt úgyszintén feloldotta a – teljes - nyersolajkészletet, akkor abból ténylegesen nem vételezett a Mol.) A vezérigazgató kiemelte, hogy a kőolajkészletezés uniós kötelezvény.
Mol-közeli forrásból úgy tudjuk: az olajársaságnál most sem biztosak abban, hogy a válság elhárultáig szükség lesz a biztonsági készletekre. Ugyanakkor nem tagadták, hogy a kormányzat a mostani lépés előtt egyeztetett velük. A Barátság európai rendszerében lévő, használhatatlan kőolajat nem szükséges „kidobni”: az jobb minőségűvel való fokozatos feloldással feldolgozható állapotba hozható. Az oroszok által felvetett vasúti nyersolajszállítás viszont komoly fizikai akadályokba ütközhet. Az – elvileg a teljes ellátás pótlására alkalmas – Adria-vezeték igénybe vételét kereskedelmi kérdésnek nevezték, így ebbéli pontos szándékaikba nem kívántak betekintést engedni. A válság dacára úgyszintén a lehetséges árkülönbség miatt azt sem mérlegelik, hogy hosszú távon javarészt inkább a biztonságosabbnak tetsző Adria-vezetéken keresztül oldják meg a finomító ellátását.
Az alternatív beszerzési lehetőségeknek és a magyarországi biztonsági kőolajkészletezési rendszernek köszönhetően zavartalan a hazai üzemanyagpiac ellátása az oroszországi kőolajszennyezés miatt leállított szállítás ellenére – mondta Kaderják Péter a keddi sajtótájékoztatón az MTI szerint. A felszabadított 400 ezer tonna nyersolaj a teljes kőolaj és -termék biztonsági készlet kevesebb mint 30 százaléka – tette hozzá. Az államtitkár felidézte: április 19-én szerves klórvegyület-szennyeződést észleltek a döntően Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetékben. A Mol múlt pénteken döntött az átvétel leállításáról. Az alternatív ellátás biztosítása végett a Mol igyekszik fokozni az Adria-vezetéken keresztüli beszállításokat, a százhalombattai finomító ellátása érdekében viszont szükségessé vált a biztonsági kőolajkészletek felszabadítása – mondta Kaderják Péter. A magas arányú szerves klórvegyületek már rövid távon is jelentős rozsdásodást okoznak a finomítói rendszerekben – közölte. Arról ugyanakkor egyelőre nincs információja, hogy a Barátságon belüli kőolaj szervesklorid-tartalma mikorra állhat vissza a szennyezés előtti szintre. Szavai szerint a helyzet komoly, de kezelhető. Az Adria kőolajvezeték évi 20 millió tonna nyersanyag szállítására képes. Ebből Magyarországra 14 millió tonna juthat el, ami megegyezik a százhalombattai és a pozsonyi finomító együttes igényével. Az Adria a Barátság-vezeték esetleges tartósabb kiesése esetén is teljes ellátási garanciát jelent Magyarországnak – jelezte. Biztosított afelől, hogy az ITM figyeli a helyzetet. Ebbe ugyanakkor a jelek szerint nem tartozik bele a teljes közvélemény tájékoztatása: az ITM legalábbis lapzártánkig az üggyel kapcsolatban feltett írásos kérdéseinkre sem reagált.
