A GDPR, azaz az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete már tavaly május óta éles, mégis még mindig sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban hogyan változtatja meg az életünket, írja az index.hu.
Ennek részben az az oka, hogy bár a rendelet minden tagországban közvetlenül alkalmazandó, az egyes országok jogszabályait mégis csak hozzá kell igazítani. Magyarországon ezért a feladatért egy GDPR-salálatörvény, a 2019. évi XXXIV. törvény felelős, amely minden érintett jogszabályban elvégzi a szükséges módosításokat. A salálatörvényt április 11-én hirdették ki, a módosítások április 26-án, azaz majdnem egy évvel a GDPR után léptek hatályba.
Teljesen tiszta vizet azonban még ez sem öntött a pohárba. Ezt jól mutatta a bolti panaszkönyvek esete: április közepén az Index is megírta, hogy ezentúl újfajta panaszkönyvre lehet szükség, hogy a vásárlók ne láthassák az előttük beírók személyes adatait. Hasonló esetnek tűnt még tavaly ősszel az a hír is, miszerint a GDPR hatására eltűnhetnek a nevek a bécsi kaputelefonokról.
A fentiekhez hasonlóan számos olyan hétköznapi szituáció, amelyek eddig maguktól értetődőnek tűntek, de ha komolyan vesszük a GDPR szellemiségét, lehet, hogy fel kell őket áldoznunk a szigorúbb adatvédelem oltárán.
aláírásgyűjtő ívek (például népszavazáshoz)
iskolai névsorok, kifüggesztett vizsgaeredmények
tablók az üzletek kirakatában
asztalfoglaló cetlik a kocsmában
a mentők rádióforgalmazása
név szerinti szólítás orvosnál
