Japán;Akihito császár;

- Távozott a trónról Akihito japán császár

Örökébe május 1-jén idősebb fia, az 59 éves Naruhito lép, és kezdetét veszi a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka.

Távozott a Krizantémtrónról a 85 éves Akihito japán császár kedden, és ezzel lezárul a nevéhez kötődő heiszei (békét teremtő) uralkodói korszak.

Az MTI összefoglalója szerint a mindössze tízperces, egyszerű szertartáson mintegy háromszázan vettek részt, köztük Micsiko császárné, a leendő uralkodó, Naruhito és felesége, Maszako hercegnő, illetve Abe Sindzó japán kormányfő.

Akihito lemondására japánok és turisták gyűltek össze a szigorúan őrzött császári palota előtt zuhogó esőben.

A ceremóniát a császári palota polírozott faburkolatáról híres Fenyő-termében tartották, amelyet a palota legelegánsabb helyiségének tekintenek.

A császári pár bevonulását, valamint a koronaékszerek elhelyezését követően a miniszterelnök bejelentette Akihito távozását, és a japán nép nevében köszönetet mondott a császárnak. Ezt követően az uralkodó rövid beszédében megköszönte, hogy az emberek elfogadták és támogatták.

„A császárnéval együtt őszintén kívánom, hogy a holnap kezdődő Reiva-korszak stabil és gyümölcsöző legyen, és teljes szívemből imádkozom azért, hogy a Japánban és a világon élő emberek békében és boldogságban éljenek”– ezek voltak Akihito utolsó szavai Japán császáraként.

Akihito örökébe május 1-jén idősebb fia, az 59 éves Naruhito lép, és kezdetét veszi a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka. Naruhito hivatalos trónra lépését októberben tartják ünnepélyes szertartás keretében, amelyre külföldi méltóságokat is meghívnak. Japánban a császár az állam jelképe, politikai szerepe nincs, és csupán protokolláris kötelezettségei vannak.

Trump májusban találkozik NaruhitóvalMun Dzse In dél-koreai elnök köszönőlevélben fejezte ki háláját azért, hogy Akihito mindent megtett Szöul és Tokió kapcsolatának javításáért. Donald Trump amerikai elnök eközben azt hangsúlyozta, hogy a távozó császár jelentősen hozzájárult országaik viszonyának szorosabbra fűzéséhez. Trump 2017-ben felkereste Akihitót, és ő lesz az első külföldi vezető, aki találkozik az új japán uralkodóval, Naruhitóval májusban.
A leköszönő és az új császár

Akihito Tokióban született a magát Amateraszu napistennőtől eredeztető, két és fél évezrede folyamatosan uralkodó császári családban, az akkor még élő istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként 1933. december 23-án. Akihito 1952. november 10-én lett hivatalosan trónörökös, 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. Hirohito betegsége miatt 1988-tól már ideiglenesen ellátta az államfői teendőket. Apja 1989. január 7-i halála után lépett trónra, hivatalos trónra lépési szertartását 1990. november 12-én tartották. A Krizantémtrón 125. császára már nem istenként, csupán emberként vette át a hatalmat, uralkodásával elkezdődött a heiszei, a „békét teremtő” uralkodói éra. Akihito azon fáradozott, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háborúk okozta sebeket, és emberarcú monarchiát teremtsen.

A császár egészsége az utóbbi másfél évtizedben megrendült. Egyre inkább nyomasztották az uralkodással járó kötelezettségek, ezért fontolgatni kezdte lemondását. Hasonlóra két évszázada nem volt példa, legutóbb 1817-ben Kókaku császár mondott le a fia javára. A második világháború után elfogadott alkotmány ezt nem tette lehetővé, így a parlament 2017 nyarán kifejezetten Akihito személyére szabva alkotott törvényt, hogy a jövendő uralkodók ne követhessék könnyen a példáját.

Akihito császár március 12-én kezdte meg a lemondáshoz vezető, 11 állomásból álló ceremoniális utat. Március 26-án lerótta tiszteletét Japán mitikus alapítója és az első császár, Dzsinmu előtt, április 18-án ellátogatott az iszei nagyszentélybe, a sintó vallás egyik legfontosabb szent helyére, április 23-án pedig apja, a leghosszabb ideig uralkodó császár, Hirohito tokiói mauzóleumát kereste fel. Az út utolsó állomásához, a tényleges lemondáshoz április 30-án érkezett el.

Megosztotta a japánokat az új uralkodói korszak neveA japán kormány április elején jelentette be, hogy Naruhito uralkodása, a 248. korszak a Reiva nevet fogja kapni. A két kínai eredetű karakterből – kandzsiból – álló korszaknév első része a rei, amelynek elsődleges jelentése a „parancs, rend”, ezért sokak – főleg a fiatalabbak – számára autoriter felhanggal bír. Abe Sindzó japán miniszterelnök és kormánya azonban jelezte: a karakter kevésbé ismert „jó, gyönyörű, csodálatos” jelentésére gondolt, amikor szakértők és parlamenti vezetők véleményének meghallgatása után kiválasztotta a korszak nevét. A második karakter, a va jelentése „béke, harmónia”. Így a két kandzsi együtt „gyönyörű harmóniát" jelent - mondta el japán New York-i konzulátusa a zavar tisztázása érdekében. „Nem rend és harmónia a jelentése, ahogy az a sajtóban megjelent” – írta közleményében a konzulátus. Mizukami Maszaharu, az egyik tokiói egyetem kínai filozófiát tanító professzora szerint a vegyes fogadtatás oka a generációs szakadék lehet, illetve az, hogy egyre felszínesebb a kandzsik ismerete a japánok körében. Azok számára, akik nem ismerik a karakter kevésbé gyakori jelentését, negatív csengésű lehet a név – mutatott rá. Azt azonban Mizukami is elismerte, hogy kezdetben benne is visszatetszést keltett a Reiva a rei erőteljes elsődleges jelentése miatt. A név jelentésének tisztázását a kormányfő hétfői nyilatkozata sem segítette. Abe szerint a Reiva jelentése „egy kultúra, amelyet a szíveiket csodálatos módon egybeolvasztó emberek táplálnak”. A miniszterelnök elmondta, hogy a korábbiaktól eltérően egy 1300 éves japán vers szolgált a név forrásául, nem pedig egy kínai szöveg. Szakértők szerint innen is eredhetnek az eltérő értelmezések. (MTI)

A hatóságok még nem azonosították az összes holttestet.