A hazai cégek 99 százalékánál legalább egy olyan munkavállaló dolgozik, akinek a feladata automatizálható lenne, a vállalkozások 83 százalékánál pedig három ilyen munkakör is van. Ez derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének 6781 vállalatot vizsgáló kutatásából. Az automatizálható területek közé elsősorban az adminisztratív, az adatgyűjtés és -feldolgozási, az értékesítési és ügyfélszolgálati feladatokat soroltak, valamint az olyan nehéz vagy egészségre káros fizikai munkákat, amelyeket robotok hatékonyabban végezhetnek el. Nem automatizálható munkának pedig azokat az összetettebb feladatokat tekintették, amelyek megoldása emberi kreativitást, vagy a társas kapcsolatokban való jártasságot kíván.
A kutatás alapján a magyarországi cégek automatizációs potenciálja magas, hiszen vállalkozásonként átlagosan a munkavállalók harmada dolgozik automatizálható munkakörökben. Ennek ellenére a cégek csupán kétharmada hajtott végre automatizációs vagy digitalizációs fejlesztést az utóbbi három évben. A legkevésbé a kisvállalkozások költenek ilyesmire, míg a külföldi tulajdonú, a nagyobb létszámú, és az ipari cégek inkább szánnak erre pénzt. A fejlesztések során elsősorban a termelésre koncentrálnak, harmaduk az adminisztráció, illetve a pénzügy és számvitel területén digitalizált.
A vállalatok harmada ugyanakkor az elmúlt három évben egyáltalán nem foglalkozott az automatizálással és a digitalizációval, és a következő három évben sem tervez ilyesmit. Ezen cégek vezetőinek túlnyomó része – 40 százaléka - úgy gondolja, hogy nincs szükség ilyen fejlesztésre. Forráshiányról 14 százalékuk, túl magas költségekről 10 százalékuk panaszkodott.
Eközben a hazai munkaerőpiac egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal küzd, a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok mégsem tudnak már érdemben javulni. A KSH legfrisebb adatai szerint a január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy az előző három havi átlaghoz képest nem változott sem a foglalkoztatottak száma, sem a munkanélküliségi ráta. A magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába: a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, és a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni pozitívabb irányba - kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője. A foglalkoztatási ráta ugyanakkor szerinte legalább 4 százalékponttal javítható lenne, ami további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene.
A hazai munkapiacon azonban már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon, szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel történő bekényszerítés nélkül ezért nem várható érdemi előrelépés és további bővülés – hangsúlyozta az elemző. Úgy vélte: a stagnálásközeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a szintet, ami már az unión belül is vonzóvá teszi a hazai munkaerőpiacot.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra mutatott rá: az állástalanok aránya lényegében egy éve ezen a szinten mozog, mivel a magyar gazdaság - a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett - elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét. Jelentősebb munkaerőpiaci reformok nélkül nem lát érdemi teret a ráta további csökkenésére, ezért átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizál az egész évre.
Az előző hónapok kicsit alacsonyabb mutatói után a 70 százalék közelébe emelkedett foglalkoztatási ráta tekintetében Virovácz Péter szintén nem számít drasztikus javulásra, mivel a magyar munkaerőpiacon még potenciálisan bevonhatók köre mára jelentősen beszűkült. Erre utal szerinte az is, hogy a közfoglalkoztatotti létszám sok éves mélypontra, 121 ezer főre esett. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma eközben egy év alatt 87 ezer fővel emelkedett, ám a növekedés mértéke itt is jelentősen lelassult a korábbiakhoz képest.
