delfin;katonai;

- Átállt Norvégiához a dezertőr orosz hadidelfin

Egy hámot viselő fehér delfinnel találkoztak norvég halászok. A szakértők szerint nagyon valószínű, hogy az állatot korábban az orosz haditengerészet használhatta különféle feladatok végrehajtására.

Norvég szakértők szerint olyan fehér belugával találkoztak a halászok, amit az orosz haditengerészet arra képzett ki, hogy víz alatti hadműveletekben vegyen részt – írta a Guardian. „Amikor fehér cetek jelennek meg a hajóinknál, behúzzuk a hálóinkat. Most az egyik egészen közel jött, és láttuk, hogy szíjak vannak ráerősítve” - mondta Joar Hesten halász a norvég közszolgálati médiának.

A cet különösen viselkedett, láthatólag szándékosan ment közel a hajókhoz, és megpróbálta az oldalukon lógó köteleket rángatni. Ekkor váltak láthatóvá rajta a szíjak, amelyekre vagy kamerát, vagy fegyvert lehet erősíteni. A halász azt is elmondta, hogy a cet nagyon szelíd volt, és jól viselte az emberek közelségét, így sikerült megszabadítani a testére erősített hámtól.

A leszerelt szíjak belső oldalán a „Szentpétervári felszerelés” felirat olvasható. „Ha a cet Oroszországból jött, és jó okunk van ezt hinni, akkor nem annyira tudósok, hanem a tengerészet tehette rá azokat” - fejtette ki Martin Biuw, a Norvég Tengeri Kutatóintézettől. Audun Rikardsen a Norvég Sarki Egyetem professzora tovább erősítette ezt a vélekedést, mikor arról beszélt, tudják, hogy az oroszok szelídített belugákat tartanak fogságban, és többet ezek közül nemrégiben szabadon bocsájtottak. Beszélt orosz kutatókkal is, akik elmondták, hogy a hámot nem ők szerelték fel, valószínűleg a nurmanszki tengerészet műve lehet. 

Joar Hesten mutatja a belugáról lecsatolt hámot

A szovjetek az 1980-as években kezdtek olyan programba, amelynek során delfineket képeztek ki harci feladatokra, felhasználva éles memóriájukat és lopakodó képességüket, hogy fegyvereket kutassanak fel, de ezt a kilencvenes években befejezték. Ugyanakkor az orosz TV Zvezda, a védelmi minisztérium tulajdonában lévő csatorna 2017-ben egy riportot közölt, amelyben arról számoltak be, hogy az orosz haditengerészet belugákat, fókákat és palackorrú delfineket képez ki harci feladatokra a sarki vizekben. Az utóbbi három évben Putyin három szovjet időkből maradt, bezárt tengerészeti bázist is újranyitott a hosszú északi partszakaszon.

A tengeri emlősök kiképzését a Murmanszki Tengerbiológiai Kutatóintézet végezte a tengerészet megbízásából, hogy kiderüljön, alkalmasak-e a belugák „tengeri bázisok bejáratának őrzésére” a sarki területeken, valamint, hogy „segítsék a mélytengeri búvárokat, és szükség esetén megöljék az idegeneket, akik a tiltott területekre bejutnak”. A delfineket és fókákat pedig arra tanították, hogy eszközöket szállítsanak búvároknak, aknákat, torpedókat és más fegyvereket kutassanak fel, amelyek akár 120 méter mélyre is lesüllyedtek.

A nyilvánosan hozzáférhető állami feljegyzések azt mutatják, hogy a védelmi minisztérium 2016-ban öt három és öt év közötti palackorrú delfint vásárolt egy moszkvai delfináriumtól hét millió forint értékben. A murmanszki kiképzések során kiderült, hogy a delfinek és a fókák sokkal könnyebben képezhetők, jobban bírják a hideget, mint a belugák, amelyek azt a tévedhetetlen memóriát sem mutatták az emberi parancsok felfogására, mint a fókák.

Pár hete derült ki, hogy az orosz hatóságok csaknem száz, ketrecekben tartott cetet engedtek szabadon a távol-keleten, a Japán-tenger partján fekvő Nakhodka városnál. Az állatokat egy olyan cég tartotta fogságban, amely Kínának akarta eladni őket, de a Kreml közbelépése után a helyi hatóságnak engedelmeskedve elengedték őket. Hónapokon át tartó késlekedés után, az akcióra akkor került sor, amikor Jean-Michel Cousteau oceanográfus, a közismert francia tengerkutató Cousteau fia látogatást tett a telepen. A kerület kormányzója akkor bejelentette: 11 kardszárnyú delfint és 87 belugát rehabilitációs bázison fogják tartani, a beteg állatokat pedig gyógykezelik. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat az ügyben érintett négy vállalkozás ellen vádat emelt a halászati törvények megszegése miatt. 

A belugaA nagy fehér delfin 3-5,5 méter hosszú, 500-1500 kilogramm lehet. 8-10, körülbelül hat centiméteres foga van. Halakkal táplálkozik, sokszor csapatokban. Lassan úszik, a sekélyebb vizekben él. Fejlett hanglokátor rendszerrel bír és hallása is jó. Az Északi-sark környéki tengerekben honos, jégmentes időkben felúszik a Jeges-tengerbe ömlő folyamokon, de láttak már belugát a Rajnában vagy a Temze torkolatában is.