Miután márciusban Norvégia és Ciprus megegyezett az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. Pedig mi lennénk az alapok egyik fő haszonélvezői, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra – írja Magyar Narancs hírportálja.
A Narancs.hu kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. „Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség” – tették hozzá a norvégok.
A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány – esetünkben a magyar – oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására).
Megvédik az országot a pénzesőtől
„A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában” – ismertette a követelményeket Per Bardalen Wiggen, a norvég külügy szóvivője.
Az ITM ezúttal nem adott konkrét választ arra a kérdésre, miért csúszik a szerződés aláírása, csupán azt közölték, hogy „Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal”. Értjük, ugye: valaki adna 70 milliárdot az országnak, de mivel nem kormány nem irányíthatná a forráskiosztás 100 százalékát, ezért diktátumokról beszélnek.
A hírportál felidézi, hogy az EGT/Norvég Alapok előző, 2009-2014-es ciklusában a civil alapot az Ökotárs Alapítvány-féle konzorcium kezelte Magyarországon. A norvégok elégedettek voltak a munkájukkal, a magyar kormány azonban Lázár János vezetésével a 2014-es választások után valóságos hadjáratot indított ellenük.
A vád először az volt, hogy az Ökotárs pártokhoz kötődő, de legalábbis kormányellenes szervezeteket támogat. Később a kormányzati megszólalók pénzügyi visszaéléseket is felvetettek, de
Mindenesetre a kormány szeretné elkerülni, hogy ismét a velük szemben kritikus szervezetek jussanak pénzhez, annál is inkább, mert az előző norvég balhé óta még jobban felpörgött a civilellenes kampány.
Jogi alapjuk azonban aligha van a civil pénzek befolyásolására, mivel az EU és a donor országok között az EGT/Norvég Alapok feltételeiről kötött szerződésben is szerepel, hogy a civil alapért a norvégok felelnek. Ha a kormány nem enged, az is elképzelhető, hogy a civil alap miatt a teljes 69 milliárd forintnyi támogatást elbukjuk. Az ITM abba próbál kapaszkodni, hogy – mint írják – „az Európai Unióval kötött megállapodások a finanszírozási mechanizmusok megvalósítására kötelezik a donor országokat”. Arra viszont nincs precedens, mi a teendő, ha a mechanizmus a fogadó ország ellenállása miatt nem tud megvalósulni.
