Japán;japán császár;Naruhito herceg;

- Császárváltás egy szívszorító dráma árnyékában

Új korszak köszönt be Japánban Naruhito trónörökös szerdai hivatalba lépésével. Ám a dinasztikus utódlás kényes kérdés a szigetországban, tanúság rá a leendő császárné szívszorító története.

Maszako hercegnő nemrég, 55. születésnapján nyilatkozatban fordult a japánokhoz. Azt írta, bizonytalansággal tölti el a császárnéi szerep, de erőfeszítéseket tesz népe boldogsága érdekében. A szokatlan üzenet oka közismert: az asszony súlyos érzelmi válsághelyzeten ment keresztül.

Ovada Maszako ifjan sikerre volt ítélve. Diplomatagyerekként bejárta a fél világot, négy idegen nyelvet tanult meg, a patinás Harvardon végzett. A külügyminisztérium felvételijén nyolcszáz pályázó közül csupán három nő felelt meg – ő volt az egyikük. Ígéretes diplomáciai pályafutás előtt állt, ám ekkor közbejött valami egészen váratlan. Egy teadélutánon beleszeretett a trónörökös, és megkérte a kezét.

A fiatal nő, úgy tudni, kétszer is kosarat adott Naruhitónak, mert félt, hogy az uralkodóház szigorú szabályai megfosztanák személyes szabadságától. Az az érv győzhette meg mégis, hogy a trónörökös hitveseként szintén Japánt szolgálja majd – csak egy kicsit másképp. Harmadjára Maszako igent mondott, és megismerkedésük után hét évvel, 1993-ban hozzáment a koronaherceghez.

A hercegi pár esküvője

Az újdonsült hercegnőt csak a legfontosabbra nem készítette fel az elitképzés: hogy sürgősen trónörököst szüljön. Árgus szemmel figyelték, mikor kezd domborodni a hasa. Hat hosszú év telt el az esküvő után, majd a várva várt terhesség idő előtt, vetéléssel végződött. 2001-ben végre egészséges gyermeke született Maszakónak, de az anyai örömöket beárnyékolta, hogy az újszülött nem lehet trónörökös – mert kislány.

A Jamato-dinasztia, a földkerekség legrégebbi uralkodóháza sok száz évvel a keresztény időszámítás kezdete előttre vezeti vissza felmenőit. A „krizantém trón” hagyományosan férfiágon öröklődik. Ez azt jelenti, hogy nő is ülhetett rajta, ha például császár lánya volt. A japán történelem nyolc császárnőt tart számon. Legutóbb akkoriban uralkodott nő a felkelő nap országában, amikor Magyarországon: II. Szakuramacsi (1762–70) Mária Terézia kortársa volt.

A japán császárnők gyermekei értelemszerűen kimaradtak az örökösödésből – hiszen leányágiak –, de férfi uralkodók után sem feltétlenül az elsőszülött örökölte a trónt, hanem gyakran más, rangidős férfirokon. Fiúgyermekből sohasem volt hiány, már csak azért sem, mert egy császár annyi feleséget tartott, amennyit akart. Ironikus, hogy a nőket éppen a Meidzsi-kori modernizáció zárta ki az öröklésből, a tizenkilencedik században, porosz mintára.

A lehetséges utódok körét tovább szűkítette egy 1947-es törvény, Taisó császár (Naruhito dédapja, uralkodott 1912–26) egyenes ági leszármazottaira. Nem számítottak arra, hogy a családban a hatvanas évektől egyáltalán nem születik fiú, ami a dinasztia kihalásával fenyegetett. Persze a szabályt meg lehetne változtatni, de a politikusok vonakodnak, nehogy konzervatív szavazókat veszítsenek. Pedig a felmérések azt mutatják, az alattvalók többsége nem bánná, ha egy nő testesítené meg, az alkotmány szavaival, „az állam és a nép egységét”.

Az ezredfordulón, a kis Aiko hercegnő születésekor úgy tűnt, csak a törvénymódosítás mentheti meg a császári házat. De újabb fordulat következett. 2006-ban mégis megszületett a várva várt fiú – nem a leendő császár gyermeke, hanem a fivéréé. Az öröklési rangsorban másodiknak előlépő unokaöcs, Hiszahito herceg az egyetlen, aki tovább éltetheti a dinasztiát. A lemondott Akihito császártól és 84 éves, gyermektelen öccsétől már aligha remélnek utódokat, több szóba jöhető férfi pedig nincs. A kényes döntést mindenesetre elodázták, a parlament azóta sem fogadta el a leányági trónöröklést.   

Naruhito herceg és Maszuko hercegnő 2019. április 25-én

Lányának születése után Maszako hercegnő eltűnt a nyilvánosság elől. Hivatalos magyarázat híján „kimerültségről” suttogtak. Végül két év kínos hallgatás után a császári palota – óvatosan megválogatott szavakkal – megerősítette, amit sejteni lehetett. A hercegnő nem bírja a rá nehezedő nyomást, súlyos depresszióval kezelik. Bezárkózott a tokiói Togu palotába, képtelen ellátni protokolláris kötelezettségeit. Közbevethetnénk: abszurd, hogy a huszonegyedik században egy anyának szégyenkeznie kell, mert lányt szült. Pláne, hogy a baba nemét az apa határozza meg – Y kromoszómát csak ő örökíthet.

Maszako, az egykori éltanuló mégis úgy élte meg, megbukott a vizsgán. Összeroppantotta a kudarcélmény. Sokáig kerülte a szereplést, csak írásban köszönte meg az érte aggódók jókívánságait. Ám az utóbbi években javult az állapota. Külföldre is elkísérte férjét, például Vilmos Sándor holland király beiktatására. Februárban egy tokiói hangversenyen látták – a szemtanúk szerint jókedvűnek tűnt. Amióta gyógyul, már nem titkolja betegségét. „Maszako jelképpé vált”, fogalmazott Kajama Rika professzor a Japan Times-nak. A pszichiáter elmondta, sok nő ismert rá saját problémáira a szigetországban, ahol a hagyományos és a modern elvárások – anyaság és karrier – alig egyeztethetők össze.

Ilyen előzmények után feltűnést keltett, mekkora bizalommal fordultak Maszakóhoz a fukusimai katasztrófa túlélői, amikor a hercegnő meglátogatta őket. Az a tudat, hogy ő is szenvedett, a jelek szerint közelebb hozta az alattvalókhoz, emberivé tette a szemükben. Nagy újdonság ez Japánban, ahol három nemzedékkel ezelőtt még istenként tisztelték az uralkodót, míg Naruhito nagyapja le nem mondott erről a kiváltságról. A leendő császárné nemcsak a nők helyzetéről generált tabudöntő társadalmi vitát, hanem a monarchia jövőjéről is. Biztosan nem így akarta, de ezzel tett szolgálatot a hazájának.

A trónutódlás szertartása és menetrendjeLeköszön kedden trónjáról Akihito, a 125. japán császár. Lemondása a krizantémtrónról rövid, viszonylag egyszerű és igen ritka esemény lesz. Legutóbb 1817-ben mondott le japán császár a trónról. Naruhito szerdán lesz császár, a hivatalos trónra lépést és az ünnepélyesebb szertartást októberben tartják, amelyre külföldi méltóságokat is meghívnak. Az alig tízperces lemondási ceremónia közép-európai idő szerint 10 órakor kezdődik kedden. A szertartást a császára palota polírozott faburkolatáról híres Macu no ma, azaz Fenyő-termében tartják, amelyet a palota legelegánsabb termének tekintenek. Császári kamarások viszik a terembe az állami és a magán pecsétet "a három szent kincs" közül kettővel, a karddal és a matagama ékszerrel. Ez utóbbi két ereklye egy tükörrel együtt a trón jelképe.        Abe Sindzó kormányfő ezt követően bejelenti a császár lemondását, majd Akihito megtartja utolsó beszédét császárként. Micsiko császárné, Naruhito és Maszako hercegnő is jelen lesz a szertartáson a parlament két házának és a legfelsőbb bíróság vezetőivel együtt. A trónöröklés május 1-jén közép-európai idő szerint 10.30-kor kezdődik, és szintén alig tízperces lesz. Ez lesz Naruhito trónra lépésének első szakasza. A kamarások asztalokra helyezik az új császár elé a pecséteket, a kardot és az ékszert, ez a bizonyítéka a jogszerű trónöröklésnek. A szertartáson csak kevesek vesznek részt, közöttük a császári család felnőtt férfitagjai, a három hatalmi ág képviselői, közöttük Abe Sindzó és kormánya. Akihito és Micsiko ezen a szertartáson nem lesz jelen. A szertartáson a császári család női tagjai nem vehetnek részt, de Katajama Sacuki, az Abe-kormány egyetlen női minisztere a modern történelem az első nő lesz, aki jelen lesz a szertartáson. Naruhito frakkot visel majd. Akihito a beiktatásakor, 1989 januárjában a heiszei, a "teljes béke megvalósításának" korszaka kezdetekor zsakettet viselt. Május 1-jén az új császár a Fenyő-teremben megtartja első beszédét. Valószínűleg céljairól, illetve az uralkodásához fűzött reményeiről szól majd.      Május 4-én az új császár és a császárné üdvözli a jókívánságukat tolmácsolókat a palotánál. Naruhito és Maszako először jelenik meg új tisztségében a nyilvánosság előtt, a császári palota előtt üdvözlik az embereket. Hat alkalommal jelennek meg a nap folyamán helyi idő szerint délelőtt tíz órától (közép-európai idő szerint hajnali 3 órától). Nagy tömeget várnak, mert a nyilvános esemény egy 10 napos ünnepre esik.  Október 22-én tartják a hivatalos trónra emelési szertartást. Naruhitót hozzávetőleg 200 ország méltóságainak jelenlétében emelik majd trónra. 

Egyre közelebb kerülnek a Zöldek a kereszténydemokratákhoz az RTL/n-tv közvélemény-kutatása szerint.