Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a Föld lakosságának 91 százaléka él olyan területeken, ahol a szervezet által megszabott határnál magasabb a levegőszennyezés mértéke. Szintén a WHO szerint évente körülbelül hétmillió ember halála vezethető vissza a szennyezett levegőre. A levegőt – is – szennyező mikroműanyagok az elmúlt évek kutatási eredményei szerint sokkal károsabbak, mint eddig hitték, és nemcsak fizikailag, hanem a viselkedésünket, a hangulatunkat és a teljesítményünket, azaz a tanulmányi, illetve munkahelyi eredményeket is negatívan befolyásolják, sőt még a bűnözés is nő a szennyezettebb területeken – írta a Qubit.
Sefi Roth, a London School of Economics környezetgazdaságtan-professzora 2011-ben kezdte el tanulmányozni a levegőszennyezés kognitív hatásait. A mostani felmérés igazolta, hogy a diákok a legszennyezettebb napokon érték el a legrosszabb eredményeket a teszteken, és a legjobbakat pedig akkor, amikor legtisztább volt a levegő. A kutatók azt is megvizsgálták, hogyan alakult a diákok élete a felmérés után 8-10 évvel, ekkor is az derült ki, hogy a szennyezett napokon kitöltött teszteket írók rosszabb egyetemekre kerültek be, illetve alacsonyabb munkabérért dolgoztak, mint a tisztább levegőjű vizsganapot kifogó társaik. Ez azt jelenti, hogy ha a légszennyezettség az ember életének kritikus szakaszában történik, annak hosszú távú hatása is lehet.
Az eredményeket később a New York-i Columbia Egyetem kutatása is alátámasztotta: már létezik bizonyíték arra, hogy levegőszennyezettség rossz hatással van a munkavállalók produktivitására, legyen szó benti vagy kinti munkakörnyezetről. Ez olyan szennyezettségi szinteknél is megfigyelhető, amelyek a létező minőségi határokon belül vannak.
Roth és csapata 2018-ban londoni bűnügyi statisztikákat is vizsgálva azt találta, hogy a szennyezettebb napokon szinte minden, kisstílű bűncselekmény előfordulási rátája megemelkedik. A kutatók a légmozgást is figyelembe vették, és így is azt látták, hogy amerre a szél fújja a szennyezett légtömeget, arra nő a bűnözés mértéke. Egy másik tavalyi tanulmány már a komolyabb bűncselekményeknél is kimutatta, hogy összefüggésben állnak a levegő szennyezettségével. A Columbia, a Harvard és a Michigani Egyetem közös kutatásában kilenc év bűnözési statisztikáját elemezték az Egyesült Államok több mint 9000 városát érintve. Amellett, hogy a legszennyezettebb városokban egyértelműen nagyobb volt a bűnözés, arra is rámutattak, hogy „a légszennyezettség hat fő bűnözési kategóriára is hatással volt”, például a gyilkosságra, a nemi erőszakra, a rablásra vagy az autólopásra. A kutatás során az egyes városoknál több mutatót is vizsgáltak, többek között a népsűrűséget, a munkanélküliség arányát, az átlagéletkort és a nemi eloszlást, de még így is a légszennyezettség volt a legfőbb tényező, ami a bűnözés mértékét befolyásolta.
Elég rágondolni
A negatív hatások kiváltásához nem is feltétlenül kell szennyezett területen élni – elég, ha rágondolunk. A munkahelyi és szervezeti kultúrát kutató Jackson Lu, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) docense a BBC-nek számolt be arról a kísérletről, amely során az alanyoknak egy súlyosan szmogos városról mutattak fotókat, és arra kérték őket, hogy képzeljék el, hogy ott élnek, majd mondják el, hogy éreznék magukat abban a környezetben. A teszt eredményeiből kiderült, hogy a résztvevők szorongóbbak és befelé fordulóbbak lettek a kért szituációba helyezkedve, és a kutatók szerint ez a két reakció remek táptalajt nyújt az agresszív és felelőtlen viselkedésnek.
Ennek azonban fizikai okai is vannak: a szálló porral szennyezett levegő belélegzésével kevesebb oxigén jut az agyba, ami fejfájást okozhat, és ez az orrba és a torokba jutó porszemcsék irritációjával együtt rontja a koncentrációs képességeket. Egy 2016-os kutatás szerint a súlyosan szennyezett levegő az emberi agy azon részét is károsíthatja, ami többek között az agressziószabályozásért, a figyelem-összpontosításért, a problémamegoldó gondolkodásért és a megfontolt, morális cselekvésért is felel.
A Greenpeace nemrég kiadott 2018-as adatai szerint Indiában és Kínában találhatók a világ legszennyezettebb városai. Az országokat tekintve Banglades, Pakisztán és India után Afganisztán, Bahrein, Mongólia és Kuvait következik, Kína csak a 12. helyen található. Európában Bosznia-Hercegovina (a világrangsorban 14.), Észak-Macedónia (15.), Koszovó (19.), Bulgária (24.), Szerbia (28.), Lengyelország (29.), Horvátország (30.), Csehország (35.), Románia (37.) és Szlovákia (40.) alkotja a top 10-et, de Magyarország is a nyomukban van a világ 43. legszennyezettebb levegőjű országaként. A városainkat tekintve Sajószentpéter, Miskolc, Kazincbarcika, Nyíregyháza és Dunaújváros az öt legrosszabb levegőminőségű város, Budapest a 12. helyen áll.
