Orbán Viktor is részt vesz a Pekingben csütörtökön kezdődött és szombatig tartó Egy övezet egy út konferencia, amelyen 40 ország vezetői találkoznak, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Új selyemút kínai kezdeményezés, elsősorban gazdasági jellegű ugyan, ennek révén azonban Peking politikai jelentőségét is növeli a világban.
Noha a kínai elnök, Hszi Csin-ping gazdaságélénkítésre vonatkozó víziója elsősorban az ázsiai, délkelet-ázsiai térségre szól, deklarált célja az is, hogy szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködésre ösztönözze az eurázsiai kontinens államait. Ez az övezet a világ legnépesebb és leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató térsége, magyarán a legnagyobb piac, amit egyetlen nyugati ország sem tud vagy akar mellőzni. Mégis, a találkozóról hiányoznak a nyugati demokráciák vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök így ismét nem csak jó hírű vezetők társaságába került.
A jelentős kínai beruházás ugyan nyilván roppant csábító egy sor államnak, de rendkívüli veszélyeket is jelent számukra. Több ország vált eladósodottá, amivel Kína fontos kikötők felett szerezte meg az ellenőrzést legalább száz évre. Mianmar és Srí Lanka is tudna erről mesélni. A kínai terjeszkedés egyelőre inkább az ázsiai és afrikai térségben érzékelhető. Srí Lanka fővárosában, Colombóban például Peking 1,1 milliárd eurónyi összeget fektet be. Emellett Peking építi meg a kalkuttai, rangúni és nairobi kikötőt, de a görögországi Pireuszban is ezt tervezi.
A másik nagy veszély az, hogy a terjeszkedéssel Kína saját vállalatait akarja előnyös helyzetbe hozni. Erre figyelmeztettek az Unió vezetői is az áprilisi EU-Kína csúcstalálkozón. Brüsszel azt akarja elérni, hogy azonos versenyképességi szabályok vonatkozzanak az Európában megjelenő kínai és a Kínában kereskedni kívánó európai vállalatokra.
Jellemző, hogy a két évvel ezelőtti pekingi Új Selyemút konferencián a pekingi vezetés az utolsó pillanatban olyan nyilatkozatot dugott a jelenlévő vezetők orra alá, amely egyértelműen a kínai vállalatokat kedvezményezné a külföldiek rovására. Az európaiak hiányolták a dokumentumból a közbeszerzések átláthatóságát biztosító kötelezettségvállalást és a kölcsönös piacra jutás garanciáit.
Nem is csoda, hogy megosztja az EU-t Kína egyre nyilvánvalóbb európai terjeszkedése. Peking számára ugyanis a gazdasági kezdeményezés lényegében stratégiaváltást jelent, s ennek egyértelmű célja a Nyugat felé terjeszkedés. Peking ezt ügyesen teszi, a G7-ek első államaként néhány hete Olaszország is csatlakozott az Új selyemúthoz.
Az Új selyemút egy új kereskedelmi út kiépítését takarja; egy sor infrastrukturális beruházással, amelynek összértéke 2030-ig 24-26 billió (!) dollár. A hatalmas összeg nagy részét Peking finanszírozná az Asian Development Bank, az ázsiai beruházási bank, valamint a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) New Development Bankja révén. Néhány infrastrukturális projekt (elsősorban vasútépítésről van szó) már megvalósult. 2017 áprilisában például 12 ezer kilométeres vasúti összeköttetés létesült London és a kínai iparváros, Jivu között. A britek első Kínába tartó vonatukat whiskyvel, gyógyszerekkel, gépalkatrészekkel pakolták meg. A kínaiak sikerrel osztják meg az EU-t, amit az áprilisi, horvátországi fórum is jelez, amelyen 16 európai ország állam- és kormányfői találkoztak Li Ko-csiang kínai kormányfővel, s mutattak leplezetlen érdeklődést Peking kezdeményezése iránt.
Kína tehát jelentős összegeket költ a különféle beruházásokra, de ennek nagyon megkéri az árát.
