A felzúdulás ellenére is rohamos tempóban zajlik a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) Magyarországra költözése, derül ki a Direkt36 által gyűjtött információkból. A banknál úgy számolnak, hogy júniusban költöznek Budapestre. Már eldőlt az is, hogy mintegy 30-40 fős stábbal fognak dolgozni - ami a banki szférában elég kicsinek számít. Keresik a székhelyüket is, és felmerült a brit nagykövetség egykori épülete a budapesti Harmincad utcában, valamint a Szabadság tér környéke is.
A pénzintézet az eddig ismerteken túl március elején egy újabb magyarországi projekt finanszírozásáról is döntött, de egyelőre nem árulják el, miről van szó. A bank eddigi magyarországi tevékenysége minden esetre nem különösebben jelentős az összegeket tekintve. Az IIB a Direkt36-tal azt közölte, hogy eddig 96,5 millió eurót (30,8 milliárd forintot) fektettek be Magyarországon, és további 100 millió értékű (32 milliárd forint) hitelkihelyezést fontolgatnak mezőgazdasági, energetikai, valamint kis- és középvállalkozásokkal összefüggő projektek területén. Tavaly augusztusban a magyarországi hitelportfóliójuk 71,7 millió eurót (23 milliárd forint) tett ki, akkor további 60 millió eurónyi (19,2 milliárd forint) befektetésen gondolkodtak. Ez a nagyságrend az Orbán-kormány egyik korábbi gazdasági tisztviselője szerint „mákszem, nem számít”, hiszen a magyar bankrendszer hitelkiáramlása évente több mint ezer milliárd forint. A forrás szerint az IIB magyarországi hitelkihelyezése így legfeljebb egy kisebb magyar bankéhoz hasonlítható.
A bankkal szembeni kém-gyanúk alapját adó mentességekről is ír a portál. Ennek kapcsán az Egyesült Államok általuk megszólaltatott budapesti nagykövetsége is kritikus hangot üt meg, közleményükben ez áll: "az IIB központjának átköltözése Moszkvából Budapestre olyan aggodalmakra ad okot, hogy Oroszország ezt az intézményt arra fogja használni, hogy kiterjessze ártalmas befolyását Magyarország, illetve a tágabb régió felett". Vannak aggályaik az uniós országoknak is. EU-tagállamokat képviselő diplomaták közül többen azt mondták a Direkt36-nak, kifogásolják, ahogy a magyar kormány velük kommunikál a bank ügyében. "Nincs lehetőség a valóságot a magyar kormánytisztviselőkkel megvitatni" - fogalmazott egy Budapesten szolgálatot teljesítő uniós nagykövet, aki szintén hangsúlyozta: egy olyan intézmény jön ide, ami orosz titkosszolgálati fedőszervként működhet.
Ezek után vadabb spekulációknak is kitűnő alapot ad egy új magyar szereplő feltűnése. A bank igazgatótanácsában magyar részről újonnan szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről a levéltárból az derült ki korábban, hogy III/II-es ügynök volt, százados és főoperatív tiszt, a "D-8-as számú elvtárs" - bár ő ezt tagadja. Az IIB vezetésében egyébként Varga Mihály pénzügyminiszter is képviselteti magát.
A Respekt cseh hetilap értesülése szerint az egyesülés az IIB Budapestre költözése után történhet meg, és így az IIB után érkezhet az IBEC is.
Magyarország ugyan jelenleg még nem tagja az 1963-ban létrehozott IBEC-nek, de a belépési folyamat már elindult. Szijjártó Péter 2018 októberében tárgyalt erről az IBEC vezetésével, majd november 20-án Orbán Viktor miniszterelnöki határozatban adott utasítást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. 2019. február 21-én a bank meghívására Varga Mihály Moszkvába utazott, hogy az IBEC elnökével, Gyenyisz Ivanovval átbeszéljék Magyarország jövőbeli csatlakozásának részleteit. Sem a Pénzügyminisztérium, sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium, sem az IIB nem válaszolt az ezekkel kapcsolatos kérdésekre.
Az IBEC alaptőkéje a bank hivatalos oldalának információja szerint 400 millió euró – ami akárcsak az IIB 1,3 milliárdos alaptőkéje, nemzetközi viszonylatban meglepően kicsinek számít –, és a banknak Oroszország mellett jelenleg Bulgária, Vietnám, Mongólia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország tagja. Az IBEC székhelye Moszkvában van és vezetője is orosz – Gyenyisz Ivanov 2018 áprilisban az orosz kormány javaslatára lett a bank elnöke
