A lakások különböző elemeihez hasonlóan a velük foglalkozó szakemberek részéről is jóval szervesebb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy senkinek se okozzon csalódást az új épületekre 2021-től életbe lépő „közel nulla” energiafogyasztási feltétel – hangoztatta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Korszakváltás az energetikában című képzéssorozatának, fővárosi fordulóján hallottak kapcsán lapunknak Szalai Gabriella ügyvezető.
Sürgette úgy a törvényalkotók, mint az -alkalmazók további együttgondolkodását, aminek elősegítése a MEHI elsődleges szándéka. Az előadók az épületszerkezeti, szigetelési, gépészeti, jogi szakértők számos együttműködési buktatójára hívták fel a figyelmet, ami egészében csökkenti a végcél, vagyis a minél alacsonyabb kivitelezési és rezsiköltségek hatékony elérését.
A konferencián felszólalók a vonatkozó rendelet fényében bemutatták az alacsony energiafelhasználású épületek tervezési és kivitelezési szempontjait, különböző változatokat ismertettek és betekintést engedtek már megvalósult beruházások tapasztalataiba. Úgyszintén vizsgálták az építési törvény tükrében a tervezői-kivitelezői felelősséget, a minőség hosszú távú hasznát, az épületburkolati megoldásokat, az utólagos homlokzati hőszigetelés tapasztalatait, a szigorodó hőtechnikai előírásokat, a fenntartható és egészséges hűtési-fűtési rendszereket, az „okos” háztartásokat és az árnyékolástechnikai megoldásokat.
A sokat hivatkozott 7/2006-os tárca nélküli miniszteri (tnm) rendelet szerint 2021-től már csak közel nulla fogyasztású ház építhető. Ennek egyik feltétele, hogy az energiaellátás legalább negyedét megújuló energiából kell biztosítani. Emellett - többek között - erősebb szigetelés is alkalmazandó. Helyes tervezés-kivitelezés esetén ugyanakkor az épület energiaigénye szinte lenullázódik és az ingatlan is értékesebbé válik.
