„Teljes mértékig elégedettek vagyunk. A biztosító, amikor valamilyen káreset történik, mindig korrekt módon jár el és méltányos összeget fizet” – így tájékoztatták lapunkat egyházi berkekből. Kérdésünk apropóját a párizsi Notre-Dame jelentős részét elpusztító tűzvész adta.
A püspöki kar korábbi tájékoztatása szerint a Generali 1992 óta a Magyar Katolikus Egyház vagyonának biztosítótársasága. A cég ekkor még a plébániákkal és különféle egyházi intézményekkel állt szerződéses kapcsolatban, amelyet fokozatosan az egyházmegyékkel, majd idővel országos szinten, központi irányítás alatt a püspöki karral való szerződéskötés váltott fel.
Úgynevezett keretmegállapodásról van szó, ami a hitéleti épületek, ingóságok és nem hitéleti funkciójú – oktatás-nevelési, szociális, egészségügyi – egyházi vagyonra is kiterjed. Az öt évre szóló vagyon- és felelősségbiztosítás megújítását több alkalommal is „ünnepélyes keretek” között írta alá Erdő Péter bíboros a Generali vezetőjével.
Értesülésünk szerint az országos biztosítási szerződés összegét nem az ingatlanok értéke, hanem „légköbméter”, tehát az épületek nagysága alapján számolják ki. A kiemelkedően értékes épületek esetében – ilyen például a Mátyás-templom vagy a Szent István-bazilika – az érintett plébániák, egyházmegyék speciális különbiztosítást is köthetnek.
Rákérdeztünk: a Szent István-bazilikának valóban van különbiztosítása, a Mátyás-templomnak viszont nincs. Utóbbinál a „körülmények alapos mérlegelése” után úgy ítélték meg, elegendő garanciát nyújtanak az általános szerződésben foglalt feltételek.
A katolikus egyházban üzleti titokként kezelik, hogy az országos biztosítás mennyibe kerül évente. Ugyanez érvényes a különmegállapodásokra, amelyekről amúgy nincs is összesített kimutatás.
Az egyház pozícióját javítja, hogy a püspöki kar hatalmas ingatlanvagyon, több mint ötezer épület birtokában tárgyalhat. Az együttműködést nyilván még gördülékenyebbé teszi, hogy a Generali eleve „baráti cégnek” számít: a biztosító olasz anyavállalatának a Vatikán is a részvényese.
A magyarországi biztosítási szerződés az általános felelősségbiztosításon túl fedezetet nyújt egyebek között tűz- és elemi kárra, betöréses lopásra, valamint templomi harangok esetén „egyéb speciális kockázatokra” is. Utóbbinak azért van jelentősége, mert – a Biztosítási Szemle beszámolója szerint – egy megrepedt vagy leszakadt harangot nem csupán megjavítani nehéz, bonyolult műveletet jelent a harang leszerelése, elszállítása, majd az újraöntést követő visszaszerelése is. Márpedig harangtörésre vagy -repedésre minden évben akad példa.
A templomi orgonák is „sérülékeny elemét” képezik az egyházi vagyonnak. Előfordul, hogy egy nagyobb esőben beázik, esetleg villámcsapás következtében kigyullad az orgona. Javítása igen költséges, regiszterenként másfél millió forintra is rúghat: a biztosítás ezt is fedezi.
Az elemi károk sorában szintén a Biztosítási Szemle tesz említést arról, hogy az épületek tetejét leszakító vihar egy esetben elforgatta a templomtornyot. A bűnözők sem kímélik a templomokat: betörők hol barokk korból származó faszobrokat loptak el, hol oltárképeket vágták ki a keretükből.
