Még be sem mutatták, máris be akarják tiltani Moszkvában az Afganisztánról szóló új orosz filmet. Pedig alig jutottak túl a Leningrád második világháborús blokádját teljesen újszerűen megközelítő „Ünnep” és a cárizmus idején játszódó „Matilda” című film viharos bemutatkozásán, és már itt a soron következő botrány. Ami két dolgot tükröz. Egyrészt azt, hogy az orosz alkotók igyekeznek a régi sablonokat elvetve új módon feldolgozni a múlt eseményeit, másrészt azt, hogy munkájuk során nagy ellenállásba ütköznek.
Az „Ünnep” egy kivételes helyzetben lévő gazdag orosz család leningrádi szilveszterét vitte képernyőre és ellentétben a blokádtól szenvedő milliókkal nem az éhezésről, hanem a gazdagon terített asztalról és a baráti összejövetelről szól. A felháborodás viharába került másik film, a „Matilda” az egyházi tekintélyek szemében szentségtörésnek számít, mivel II. Miklós orosz cár és Matilda Kseszinszkaja lengyel balettáncosnő viszonyát mutatja be. Az utolsó orosz uralkodó nyilvános megszégyenítéséről beszélnek.
És most itt van a „Testvériség”, ami nem kevésbé kényes témát feszeget: mi is történt valójában harminc éve Afganisztán szovjet megszállásakor közvetlenül a kivonulás előtt? Vajon valóban minden olyan hősies és egyértelmű volt, mint amilyennek a szovjet propaganda láttatni akarta? Pavel Lungin rendező sok mindent nem hallgat el, amit bírálói szerint el kellett volna hallgatnia.
A korábbi botrányt kavaró filmek esetében sem csak az érintett társadalmi csoportokból akadtak olyanok, akik fejeket követeltek. A Leningrádról szóló film ellen az alsóházban is felemelték néhányan a szavukat, gyalázatnak és botránynak minősítve az alkotást. A „Matilda” pedig Natalja Poklonszkaja Duma-képviselőt arra sarkallta, hogy a főügyészhez forduljon annak érdekélben, hogy ellenőrizze a nemzetbiztonságot fenyegető filmet.
Az afgán történet sem hagyta hidegen a törvényhozókat. Igor Morozov, a KGB nyugalmazott ezredese, a parlament felsőháza művelődési bizottságának egyik vezetője azt követelte, hogy ne mutassák be a filmet a tervezett időpontban, május 9-én. Arra hivatkozik, hogy a zártkörű vetítés után az Afganisztánt megjárt katonák körében negatív visszhangja volt a fosztogatásokat, az orosz katonák egymás közti verekedéseit, a katonai bűncselekményeket bemutató jeleneteknek. Azt még Morozov is elismeri, hogy nagyszerűek a színészek, mesteri a harci cselekmények ábrázolása, csakhogy szerinte mindez elvész az egész filmet végig kisérő katonai bűncselekmények közepette. Azért emelt szót, hogy a Legfelső Ház tiltsa be. Bár néhányan ezt támogatták volna, Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke ehhez nem volt partner, inkább javasolt párbeszédet a vitatkozóknak, mondván az alkotói folyamat rendkívül kényes kérdés, amit hivatalos úton nem lehet megoldani.
Az egész botrányban az a legérdekesebb, hogy a forgatókönyv alapjául annak a Nyikolaj Kovaljov tábornoknak a visszaemlékezései szolgáltak, aki szemtanúja volt mindannak, ami Afganisztánban zajlott, többek között a 108. gépkocsizó lövészhadosztály kivonásának. És nem hétköznapi szemtanúja. Kovaljov vezette Parvan afgán tartományban a KGB egyik stratégiai felderítő csoportját. Ráadásul nem ellenzéki, hanem képviselő, az Állami Duma biztonsággal és korrupció ellenes harccal foglalkozó bizottságának a tagja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egykori igazgatója.
Alekszandr Csubarov a szovjet és az orosz felderítés nyugalmazott vezérőrnagya, aki számos afganisztáni hadműveletben vett részt, szintén elismerően nyilatkozott a filmről, csak úgy, mint Szergej Lipovoj, Oroszország hőse, az afganisztáni háború veteránja. Több más veterán is úgy foglalt állást, hogy amit a film bemutat, az az igazság.
Pavel Lungin rendező nem győzi hangoztatni, hogy a film alkotói szeretettel és tisztelettel viseltetnek az Afganisztánban harcolók iránt. Ez is kötelezi őket az igazmondásra. Meggyőződése, hogy fel kell dolgozni a múltat. Tisztességesnek tartja, amit létrehoztak és reméli, hogy a május 9-i bemutató végül nem marad el. Végül azonban olyan döntés született, hogy ha nem is 9-én, a második világháborús győzelem évfordulóján, de valamikor májusban a vetítésre sor kerülhet.
