Franciaország megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét – mondta korábban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Notre Dame-ot elpusztító tűzzel kapcsolatban. A miniszterelnök-helyettes kijelentésével szembesítették Beer Miklós váci megyéspüspököt a az ATV Egyenes beszéd című műsorában, a beszélgetésről a csatorna honlapján is beszámoltak.
Beer megdöbbentőnek, megrázónak és gondolatébresztőnek nevezte, hogy éppen Húsvét előtt ez történt a Notre Dame-mal, ugyanakkor nem érzi, hogy ebből apokaliptikus értelmet kellene leszűrni.
A tűzvész utáni első gondolata az volt, hogy eszébe jutott az evangéliumi jelenet, amikor Jézus megsiratja a jeruzsálemi templom pusztulását, amely a negyven évvel később valóban bekövetkezett. A másik, ami felmerült benne, hogy a Húsvét a feltámadás ünnepe. A 850 éves kulturális örökség pusztulása arra a bibliai idézetre emlékeztette, hogy „nincs itt maradandó városunk”, nem ez a mi örök lakóhelyünk.
A harmadik gondolata az volt: akármilyen csodálatos is egy kőtemplom mint művészeti örökség, nem szabad elfelejteni, hogy Jézus az élő templomot, az embert tartja a legnagyobb értéknek.
- figyelmeztetett a megyéspüspök. Beer fontos és nagy értéknek nevezte a kőből épített templomokat, de úgy látja: a kereszténység eredeti értelmében az emberi kapcsolatok, az erkölcsi értékek, a nevelés, a jövőről való gondolkodás fontosabb kell hogy legyen, mint a kőből épített templomok által képviselt kulturális értékek.
Az idei húsvét legfontosabb üzenetének Beer püspök azt tartja, hogy felszabadult örömmel forduljanak az emberek egymáshoz. Ha hiszünk Isten gondoskodó szeretetében és az örök életben, akkor nincs mitől félnünk – jelentette ki. Fontosnak tartja, hogy minden csalódás után merjünk újra hinni és bízni egymásban – tette hozzá.
A püspök fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok segítését. Emlékeztetett rá, hogy a tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg a szegény gyerekek segítése volt, ám az évszázadok alatt ezek az intézmények elitiskolákká váltak.
Föl kéne ébredni, vissza kell térni az egyházi iskolákban az eredeti szándékhoz – tette hozzá a megyéspüspök, aki szerint a hátrányos helyzetű gyerekekre kellene több figyelmet fordítaniuk és a szakmunkásképzésben kellene részt venniük az egyházi intézményeknek.
Szerinte a jelenlegi oktatási szemlélet elsődleges oka, hogy az egyház a hívei elvárásainak akar megfelelni az elitképzés felé történő elmozdulással. Ki kell lépnie az egyházak tagjainak a komfortzónájukból - mondta Beer, aki reméli, hogy egyre több „őrülten megszállott” pap lesz, aki „mer nyitni cigány testvéreink felé”.
