Legkésőbb szeptember 30-ig levelet kapnak bankjuktól azok az adósok, akik 2015. február 1-je előtt vettek fel olyan változó kamatozású jelzáloghitelt, amelynek részleteit még legalább 15 évig törleszteniük kell. A jegybank napokban megjelent ajánlása szerint a bankoknak arról kell tájékoztatniuk ügyfeleiket, hogyan tudják átváltani változó kamatozású hitelüket fix kamatozásúra, illetve milyen kockázatokkal néznek szembe, ha ezt nem teszik meg. Ez utóbbit az adott hitelre vonatkozó konkrét számításokkal kell bemutatniuk a bankoknak az MNB formanyomtatványán. Akiknek már csak 10 évük van hátra a futamidőből, azoknak 2020. január 31-ig kell kiküldeni a tájékoztatókat, ezt követően pedig évente kell a kockázatokról és a lehetőségekről tájékoztatást adni.
Mindennek célja, hogy a lehető legtöbben váltsák át hitelüket kiszámíthatóbb és hosszú távon biztonságosabb, rögzített kamatozású kölcsönre, hiszen annak törlesztőrészlete egy rosszabbodó kamatkörnyezetben sem emelkedik majd. Az újonnan fölvett hitelek 95 százaléka már fix kamatozású kölcsön, ám a meglévő jelzáloghitel-állomány 60 százaléka még mindig változó kamatozású. Ezt csökkentené le a jegybank 10-15 százalékra – jelentette be Nagy Márton, a jegybank alelnöke egy konferencián, ahol felrótta a bankoknak, hogy sokba kerül a meglévő hitelek kiváltása. Ma Magyarországon ennek díja az adott kölcsön 1,5-2 százaléka között mozog ugyanis, miközben számos európai országban mindössze 0,5 százalékba kerül, vagy teljesen ingyenes.
A jegybank ajánlása éppen utóbbiak irányba terelné a bankokat. Aszerint ugyanis a tájékoztatóban fel kell vázolniuk a bankoknak legalább két olyan szerződésmódosítási lehetőséget is, amellyel 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzített hitelre válthatnának az adósok. A lehetőséggel legalább 30 napig lehetne élni, és a bankoknak minden évben ki kellene küldeniük ilyen ajánlatokat. Az MNB azt is elvárja a bankoktól, hogy a szerződésmódosítás során legfeljebb csak az ahhoz „közvetlenül kapcsolódó és objektíven indokolható díjakat és költségeket” számoljanak fel. Továbbá azt is, hogy dolgozzanak ki intézkedési tervet azok számára, akik a bemutatott szerződésmódosítást a törlesztőrészlet növekedése miatt nem tudják elfogadni, de jelzik a banknak, hogy szeretnének szerződést módosítani.
– Jelen ismereteink szerint nem lesznek speciális ajánlatok a levélben: az ügyfelek ugyanazokkal a kölcsönökkel találkoznak majd, amelyek egyébként is elérhetők. Új elem viszont, hogy a két ajánlatra szerződésmódosítással válthatnának – mondta érdeklődésünkre Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Szerinte ezzel több százezer forintot és rengeteg időt spórolhatnak meg az adósok, hiszen nem lesz újabb értékbecslés és csökkennek az adminisztrációs terhek is.
A hitelkiváltásoknak jelenleg komoly akadálya ugyanis, hogy a kölcsön átalakításakor újraindul az egész hitelfelvételi „tortúra”: az adósoknak ismét át kell esniük az értékbecslésen, be kell szerezniük számos dokumentumot, közjegyzői díjat kell fizetniük. Ezek pedig akár 100-200 ezer forint körüli kiadást is jelenthetnek. Még ezzel a könnyítéssel együtt is kérdéses azonban, hogy az adósok azonnal a bankba rohannak-e majd szerződést módosítani, hiszen a tájékoztatóban azt látják majd, törlesztőrészletük a kamatok fixálását követően emelkedni fog.
Egy öt évvel ezelőtt 20 éves futamidőre, változó kamatozású konstrukcióban felvett, 20 millió forintos hitelből mára nagyjából 16 millió forintnyi tőketartozás maradt. Ez jelenleg 3 hónapos kamatperiódussal számolva körülbelül 110 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. Amennyiben az adós ezt a hitelt fixálná, akkor az a Bank360 számításai szerint – a legkedvezőbb, 4,5 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM) elérhető ajánlat alapján – a következő 15 évre havi 121 502 forintos törlesztőrészletet jelentene. Kezdetben a kamatfixálás tehát több mint havi 10 ezer forintos többletköltséget jelentene, ám ez a hátrány Veres Patrik szerint gyorsan ledolgozható.
A jegybank ugyan továbbra sem emelte meg a hitelek törlesztőrészleteit jelentősen befolyásoló alapkamatot, az elmúlt év alapján azonban jól látszik, hogy a nem konvencionális eszközök minimális elmozdítása és a nemzetközi környezet változásai is sokat számítanak – magyarázza Veres Patrik. Az idén január-februárban a változó kamatozású hitelek átlagos költsége 3,48 százalék volt, míg tavaly ugyanekkor még 3,05 százalék. Az alig fél százalékos változás a fenti hitelösszegnél a törlesztőrészlet nagyjából havi 2 ezer forintos emelkedését jelentette. A kamatok fixálásával viszont – bár kezdetben drágábbnak tűnik – éppen az ilyen helyzeteket lehet hosszú távon elkerülni. A szakértők ráadásul továbbra is egyetértenek abban, hogy hamarosan szigorúbb monetáris politika jöhet, amelynek következtében borítékolható a törlesztőrészletek további emelkedése.
Veres Patrik szerint hosszú távon nem teljesíthetetlen az MNB célkitűzése a nem fix hitelek 10-15 százalékra szorítását illetően, de pusztán a lakosság pénzügyi tudatosságára alapozni ehhez nem elég. Úgy véli: a jegybank ezért valószínűleg további eszközöket is bevet majd a cél érdekében.
