A horkolás a felső légutak alvás alatti ellazulásakor az átáramló levegő által okozott hangjelenség. Egyszerű, jóindulatú változatában csak zavaró hanghatással jár, de a veszélyesebb, úgynevezett obstruktív alvási apnoé szindróma esetén elzáródnak a felső légutak, aminek következtében az alvó ember akár 10 másodpercet meghaladó ideig sem jut levegőhöz. Ez a folyamat egy éjszaka folyamán akár százszor is megismétlődhet, ami megakadályozza a mély alvást – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Dr. Molnár Viktória, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegédje hozzátette, ennek ráadásul komoly szövődményei is lehetnek: cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de akár szexuális zavarokat és demenciát is okozhat. Az alvási apnoéban szenvedők 2-3-szor annyi közlekedési balesetet is okoznak, mint egészséges társaik.
Horkolás minden életkorban előfordulhat, de 40-50 körüli férfiaknál gyakoribb, ami hormonális, a testsúly változásaival, anatómiai eltérésekkel, dohányzással, alkoholfogyasztással függ össze. A kezeletlen allergia, nátha, a lefekvés előtt alkalmazott nyugtató, az alkoholfogyasztás és a túlsúly hajlamosít a légutak menti izmok ellazulására, ezáltal a horkolás kialakulására, ezek elkerülésével a horkolás is csökkenthető. Gyerekeknél a horkolás hátterében általában a megnagyobbodott orr- vagy garatmandula, illetve elhízás áll – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
Ha kellő mennyiségű alvás ellenére fáradtság, nappal aluszékonyság, ingerlékenység, fejfájás, koncentrációs zavarok, éjszaka gyakori vizelési inger, izzadás tapasztalható, a horkolás nagy valószínűséggel légzéskimaradással társul. Tartósan fennálló horkolás esetén érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Egyszerű horkolás gyanúja esetén altatásban végzett endoszkópos vizsgálattal megnézik, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik a hang. Ha felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, egy hazavihető műszerrel vizsgálják a szervezet alvás alatti működését, és a légzéskimaradás súlyosságát. A kivizsgálás alváslaborban folytatódhat, ahol az orvos részletesebb képet kap a beteg alvásáról.
Ha az egyszerű horkolás a túlsúllyal összefüggésben jelentkezik, a mértéke fogyás következtében csökken. Léteznek különböző eszközök, mint például az úgynevezett lágyszájpad- és az állkapocs-előemelő is, amelyek csökkentik a horkolást, de akár műtét segíthet megoldani a problémát.
Középsúlyos vagy súlyos fokú obstruktív alvási apnoé esetében a leghatékonyabb az úgynevezett pozitív nyomású légsínterápia, amellyel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel mesterségesen megszüntethetők az elzáródások. Ilyenkor a műtét kevésbé hatékony, és vannak olyan anatómiai eltérések is, amelyeket nem is lehet operálni
