Hajnalra sikerült megfékeznie a francia tűzoltóknak a Notre-Dame székesegyházban pusztító tüzet, amely elképesztő károkat okozott. Az eddigi információk szerint este 7 körül kaphatott valami lángra, a felújítás alatt álló katedrális felső részén. Egyelőre nem tudni, mi okozta a tüzet, Valérie Pécresse a régió elnöke délelőtt azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy baleset történt. A lángok a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A párizsi ügyészség gondatlanságból elkövetett károkozás miatt indított vizsgálatot a tűz ügyében.
Egy amerikai tűzoltóparancsnok, Gregg Favre Twitter-oldalán kifejtette, mi okozza a legnagyobb nehézséget az ilyen templomok oltásánál: „ezek a régi épületek fából készültek, óriási nyitott terek vannak bennük, ráadásul nagyon kevés tűzzáró tömítést építenek be” – magyarázta Favre.
A tűz miatt a tetőszerkezet kétharmada és a kereszthajó jelentős része megsemmisült, a huszártorony összedőlt és azok a XVII-XVIII. századi festmények is elégtek, amelyek túl hatalmasak voltak ahhoz, hogy időben ki lehessen őket menteni. Emellett a XV. századi orgona is nagy valószínűséggel használhatatlanná vált, még akkor is, ha esetleg a lángok nem érték el a sípjait, mert a hatalmas forróság károsíthatta azokat. Megmenekült azonban néhány igen jelentős érték, többek között:
a két, összesen 13 tonnás harang, amelyek közül a legnagyobb már 1685 óta áll a déli toronyban;
Jézus töskoronája (a keresztény hit szerint ez volt Jézus fején a keresztút alatt), amelyet 1238-ban szállított át IX. Lajos Párizsba;
IX Lajos király tunikája amit az ereklye szállításakor viselt;
a gyönyörű, XII. századi rózsaablakok;
16 szobor, amelyeket teljesen véletlenül éppen a tűz előtt néhány órával szállítottak el restaurálásra
A tragédia kedd reggel a világ szinte minden fontos sajtótermékének címlapján szerepelt, a teljesség igénye nélkül, A The Guardian és a The Times angol napilapok a „Pokol pusztít a Notre-Dame-ban”, illetve „Harc a Notre-Dame megmentéséért” című írásában számolt be a tűzvészről. A Daily Mail „Kilenc évszázadnyi történelem veszett oda a gonosz pokolban” címmel mutatta be a lángokban álló tetőzetről készült képet, a The Sun című bulvárlap pedig „Notre Doom” (A végzetünk) címmel közölt közeli felvételt a leomló huszártoronyról. A La Croix újságírója „Ez a Mi Asszonyunk” címmel közölt vezércikket az esetről. A Libération című napilap „Notre Drame” vagyis A mi tragédiánk címet adta a leomló huszártoronyot ábrázoló címlapképének. A jobboldali Le Figaro „A szomorúság Notre-Dame-ja” címmel írt arról,hogy
A Le Parisien pedig a „Könnyező Miasszonyunk” című írásában számolt be a párizsiak és a világ megindultságáról és a közel évezredes műemlék történelméről.
A tragédia után rengetegen felajánlották támogatásukat a székesegyház renoválására:
François Pinault milliárdos és fia, François-Henri Pinault (aki nem mellesleg a mexikói színésznő Salma Hayek férje) százmillió eurót;
az LVHM, valamint a vállalat vezérigazgatója, Bernard Arnault és családja 200 millió eurót;
Párizs 50 millió eurót ajánlott fel, a francia főváros körül elhelyezkedő Ile de France régió, pedig 10 millió euróval száll be;
Vlagyimir Putyin a legjobb orosz restaurátor szakemberek segítségét ajánlotta fel
Szeged és Székesfehérvár 10-10 ezer euróval segít, a Mazsihisz pedig gyűjtést indított honlapján.
A France 24 kedd déli összesítése szerint már 500 millió euró (pontosabban annyi pénzről szóló ígéret) gyűlt össze az újjáépítésre.
Úgy tűnik, a párizsi tragédia felnyitotta a világ szemét azzal kapcsolatban, mennyire kellene óvnunk a régmúltból ránk maradt építészeti csodákat: a tűz után néhány brit képviselő a Westminster apátsággal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, miszerint az ikonikus épület a párizsi katedrálishoz hasonló sorsra juthat. José Guirao spanyol kulturális és sportminiszter a spanyol műemléképületek felülvizsgálatát is tervbe vette.
