dízelbotrány;

Illusztráció

- Dízelbotrány - Vádat emeltek a Volkswagen-csoport volt vezetője ellen

Vádat emelt hétfőn a németországi Braunschweig ügyészsége a Volkswagen-csoport (VW) volt vezetője, Martin Winterkorn ellen az autógyártó társaság 2015-ben kirobbant dízelbotránya miatt.

Az ügyészség különösen súlyos csalással, hűtlen kezeléssel és több további bűncselekmény elkövetésével vádolta meg Martin Winterkornt.

Közleménye szerint a VW igazgatótanácsának 2015-ben lemondott elnöke legfőképpen azzal követett el törvénysértést, hogy elmulasztotta az európai és amerikai hatóságok, illetve az érintett gyártmányok vásárlóinak tájékoztatását, miután 2014 májusában tudomást szerzett arról, hogy dízelüzemű motorok vezérlő rendszerébe a károsanyag-kibocsátási értékeket jogellenesen manipuláló szoftvert telepítettek, és nem tiltotta meg a szoftver alkalmazását, valamint az ilyen szoftverrel működő motorvezérlő rendszerrel felszerelt gyártmányok értékesítését.

Martin Winterkorn - aki ellen az Egyesült Államokban már tavaly vádat emeltek és letartóztatási parancsot adtak ki - a braunschweigi ügyészség szerint az ügy feltárása helyett annak leplezésére törekedett, így 2014 novemberében elrendelte a szoftver frissítését, ami 23 millió euróba (7,3 milliárd forint) került, és csak azt szolgálta, hogy ne legyen kimutatható a valódi oka annak, hogy az autó miért bocsát ki jóval több káros anyagot a forgalomban, mint a kibocsátás-mérési teszten.

A közleményben kiemelték, hogy még nincs vége az igen összetett nyomozásnak, amely 36 személy ellen irányul. Egyelőre Martin Winterkorn és további négy ember ellen emeltek vádat. A braunschweigi tartományi bíróság elé terjesztett vádirat 692 oldalas, a bizonyítékokat egy 300 aktából álló, 75 ezer oldal terjedelmű iratgyűjtemény tartalmazza.

A vádlottak kemény büntetést kaphatnak, egyedül a különösen súlyos csalásért 10 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik őket - áll az ügyészség közleményében.

A VW botránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a csoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW a legnagyobb európai gépjárműgyártó társaság. A névadó Volkswagen és a Porsche mellett a csoporthoz tartozik az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Ducati, a Lamborghini, a Man, a Scania, a Seat, a Skoda és a Volkswagen haszonjárművek márka.

A botrány miatt indított vizsgálatokon más gyártóknál is kimutattak hasonló szabálytalanságokat. Ezekről a vizsgálatokról legutóbb vasárnap jelentek meg részletek; a Bild am Sonntag című lap értesülése szerint a német közúti közlekedési hatóság (KBA) kimutatta, hogy a Daimler a VW-nál alkalmazott szabálytalan megoldáshoz hasonló módszerrel befolyásolta Mercedes-Benz GKL 220 CDI típusú, 2012 és 2015 között gyártott városi terepjárók - nagyjából 60 ezer kocsi - károsanyag-kibocsátását, majd egy szoftverfrissítéssel megpróbálta eltüntetni a manipuláció nyomát. A társaság szerint nem történt jogsértés.

Kínai és orosz projektek élesztették fel a szerb-magyar barátságot Szabadkán, bár a miniszterelnök szokás szerint a migrációról szónokolt.