„Az internet nem maradhat törvényen kívül, a való világot is szabályok védik!” – jelentette ki Gernot Blümel osztrák kancellária miniszter, amikor meghirdette a virtuális hálózat agressziója elleni harcot Ausztriában. A bécsi kormány szembe kíván szállni a gyűlölködő bejegyzésekkel, halálos fenyegetésekkel, hazugságok terjesztésével és a mobbinggal, azaz egyes személyek célirányos üldözésével. A törvénytervezet elkészült, szakértőkhöz küldték, a parlament ősszel tűzi napirendre, s a tervek szerint jövő januárban már be is vezetik.
A hatóságok az internetes bejegyzések névtelenségét kifogásolják, arra számítva, hogy ha a beíró azonosítható, akkor sokkal inkább megfontolja, hogy milyen véleményeknek és milyen stílusban ad hangot, mint most. Az évente a névtelen levelezők lapján hirdetésből évi 3 millió eurót kasszírozó liberális Der Standard napilapján nemrégiben a következő bejegyzés jelent meg az aktuális egészségügyi miniszter ellen: „Te kövér, alkalmatlan disznó! Ha fenyegetni mered a gyerekemet, akkor élve megnyúzlak, mielőtt egy baltával ezer darabra váglak.”
Az online platformoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a náluk megjelenő írások szerzői azonosíthatók legyenek. A szabály minden olyan platformra vonatkozik, amelynek legalább 100 ezer használója van, legalább 500 ezer eurós forgalmat csinál évente. De a szigorítás azokra a fórumokra is áll, amelyek évente legalább 50 ezer euró sajtótámogatást kapnak az osztrák államtól.
A Facebookra, a Twitterre és egyéb mamut társaikra magától értetődően érvényes az „igazoltatás”, de az osztrák napilapokra, nagy példányszámú sajtótermékekre is. Az 50 ezer reagáló ügyfélnél kevesebbel rendelkező platformok – ilyen például a szélsőjobboldali, erősen heccelő unzensuriert.at nevű, a szabadságpárt közelében tartózkodó honlap – egyelőre megőrizhetik inkognitójukat. A javaslat szerint azért, mert főleg startup vállalkozásokról van szó, amelyek még fejlődésük kezdetén állnak, Blümel szerint nem volna helyes „macerálni” őket.
Bécs a kemény büntetések híve, ha a honlapok működtetőit mulasztáson kapják, akár 500 ezer euróval is sújthatják őket. A külföldről dolgozó oldalak számára előírják, hogy nevezzenek meg Ausztriában egy jogi képviselőt, akivel adott esetben tárgyalásba léphetnek a céggel, s akin keresztül adatokat kérhetnek. Németországban, ahol két éve már működik az internetlevelezés szabályozása, a jogi képviselőknek 48 órán belül szolgáltatniuk kell a bekért információt.
Az online platformok feladata lesz, hogy ügyfeleiket számon tartsák, azonosítsák őket. Ez magyarul azt jelenti, hogy a levelezőknek regisztrálniuk kell, azaz megadni nevüket, címüket, bece- és álnevüket. Azt is megtehetik, hogy személyazonosságukat igazoló fotót küldenek a vitaoldal működtetőinek, akik pedig egy kódszámmal látják el őket. Az oldaltulajdonosok felelőssége, hogy a megadott adatok valódiak legyenek. Az ő feladatuk, hogy azokat a személyeket, akik egy éve nem írtak semmit, töröljék a fórumról. A beíróknak pedig joga van arra, hogy bármikor kiszállhassanak, adataikat, addigi leírt álláspontjukat megszüntessék.
Nem lesz továbbra sem kötelező az igazi név használata, maradhat a rejtőzés – Ferenc József neve mögé például sokan bújnak -, de a hatóságok kérésére, azaz büntetendő esetekben az igazi neveknek is elő kell kerülniük. A miniszter magyarázata szerint a rendszer ugyanúgy fog működni, mint a gépkocsik rendszámának a leolvasása. Azaz csak ha a hatóságnak valamiért feltámad a figyelme a rendszám, azaz a levelező iránt, akkor kerül sor azonosításra.
Ellenzéki körök, adatvédők fenntartásaikat hangoztatják, cenzúrát emlegetnek. Negatív példákat is felhoznak, Dél-Koreában hasonló szabályozást vezettek be, ami egyáltalán nem csökkentette az acsarkodások számát. Csak arra volt jó, hogy hackerek könnyűszerrel jutottak érvényes címekhez, közzétettek adatokat vagy hevesebben támadtak. Eddig már a világ 30 országában működik azonosítási rendszer, a szakértők szerint egész térségek, például európai szintű együttműködésre lenne szükség a komoly sikerhez.
