– Ilyen felkérésre, ha olyan helyzetben van az illető, hogy tudja a megoldást, nem lehet nemet mondani. Tartoztam annyival a hazámnak, hogy elfogadjam a feladatot – így felelte Bajnai Gordon, amikor a könyvbemutató moderátora, Pető Péter, a 24.hu főszerkesztő-helyettese azt kérdezte tőle: hogyan lehetett elvállalni az ország vezetését a tíz évvel ezelőtti, cudar helyzetben?
Bajnai felelevenítette azt is: a két mögötte lévő párt, az MSZP és az SZDSZ komoly vitában volt abban, hogy előrehozott választást kell-e inkább tartani, vagy kiválasztják őt kormányfőnek. Az azóta elhunyt szocialista Kiss Péter például az előbbi álláspontot képviselte. Bajnai érvelése az volt, hogy Magyarországnak azonnali, gyors cselekvésre van szüksége. – A gazdasági válságban az ország nem bírt volna ki egy választási kampányt – érvelt.
Bajnai egyébként hiába volt a Gyurcsány-kabinet gazdasági minisztere, újnak számított a politikában. Amikor megkapta a hivatalos felkérést a konyhaasztalán megfogalmazott egy tíz pontos nyilatkozatot és leszögezte: csak akkor vállalja a felkérést, ha ezt a parlament akkori többsége, azaz 194 politikus szignózza. Ez megtörtént – végül 203-an írtak alá Bajnai feltételeit – és a kormányfő megalakította szakértői kormányát. – Egy hetem volt arra, hogy összeszedjem azt a 12 embert, akikben tökéletesen megbízom. Balázs Péter külügyminisztert például négyszer hívtam fel, negyedjére mondott igent, amikor éppen vásárolt – mesélte Bajnai.
A volt kormányfőnek az is feltétele volt, hogy a beiktatásuk utáni első nyolc hétben végigvigyék a legfontosabb teendőket. Azért volt erre szükség Bajnai szerint, mert ha elhúzzák, akkor az őt támogató pártok elbizonytalanodnak. A ma már újra a szakmájában tevékenykedő ex-miniszterelnökben egyébként egy percig sem merült fel, hogy le kellene mondania, de az világos volt: ha az MSZP és az SZDSZ kihátrál mögüle, akkor azonnal otthagyja a bársonyszéket, a teljes kormányával. Bajnai felidézett egy tanulságos beszélgetést 2009 őszéről, amikor az egyik fideszes prominenssel társalgott. – Amit csináltok, az nekünk a legjobb. Az ország helyzete egyre jobb, a kormány helyzete pedig egyre rosszabb – mondta Bajnainak az akkor még ellenzéki politikus.
Bajnai visszaemlékezése szerint a legfájdalmasabb emléke egy éves kormányzása alatt a romák elleni támadássorozat volt. – Magyarország első számú közellenségeként tekintettem azokra, akik elkövették ezt a borzalmat. A rendőrfőkapitánnyal és az illetékes miniszterrel közöltem, nincs ennél fontosabb ügy Magyarországon az ő területükön – hangsúlyozta Bajnai Gordon, aki kéthetente kért beszámolót a fejleményekről.
Szóba került Soros György is, Bajnai – nagy taps közepette – leszögezte, nagyon tiszteli a milliárdost. Pedig Soros Bajnai idejében megtámadta az OTP részvényeit, Bajnai szerint az ezzel foglalkozó pénzemberek a "sebezhető országokra mennek rá, a leggyengébb gazellát nézik ki."
Bajnai 2014-ben elismerte, hogy nagyon keveset értett Magyarországból. Ma már úgy véli: egy fontos dolgot felismert. – Nem véletlen, hogy Magyarországon először a szabad sajtót darálták be a leghamarabb. Amíg nem láthatják reálisan a világot a választók, hazugsággyárakban állami pénzből állítják elő a „híreket”, addig nehéz többséget előállítani az ellenzéknek – vonta le a következtetést a volt miniszterelnök.
