Március végéig kellett volna rendezni a rokkantnyugdíjasok helyzetét, eddig adott haladékot az Alkotmánybíróság, hogy módosítsák a megváltozott munkaképességűek helyzetéről szóló, alkotmányellenes szabályozást.
Lapunk is írt róla, hogy a kormány bizonyítottan alkotmányellenesen vont el pénzt a rászorulókról, azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett 2012-től bevezették az ellátási formát, és az érintettek valós fizikai állapota helyett százalékszámítással döntötték el, ki mennyi támogatásra jogosult. A módosítástól egy, munkavégzés közben elvesztett végtag sem nőtt vissza, viszont volt, aki korábbi rokkantnyugdíjának felét is elvesztette az új ellátási formával.
– ez derül ki az MSZP-elnök Tóth Bertalan levelezéséből is. A szocialista politikus Trócsányi László igazságügyi minisztertől, a jogharmonizáció felelősétől szerette volna megtudni, mikor történik végre változás az ügyben, mikor szolgáltatnak igazságot több tízezer embernek.
Majd valaki válaszol
A levélváltásbók kiderül, Trócsányi már azzal sem fárad, hogy saját államtitkárát (Völner Pált) bízza meg válaszadással, Tóth Bertalan kérdéseire ugyanis Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára reagált. Ennél is fontosabb azonban, hogy egyértelművé vált: még mindig nem történt érdemi előrelépés a rokkantnyugdíjasok kárpótlásában – sőt, egyhamar nem is várható ilyen.
Rétvári már bemelegítésként is hatalmas csúsztatással kezd, azzal, hogy az ellátórendszer módosítása nem volt alaptörvény-ellenes: csakhogy az Alkotmánybíróság sem magát a módosítást, hanem annak módját tartotta alkotmánysértőnek. Az Ab egyenesen kimondta, az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti, hogy több ezer vagy akár tízezer rászoruló ellátását úgy bírálták felül, hogy nem nézték meg, ténylegesen javult-e a helyzetük.
Az EMMI államtitkára tanáros stílusban fejtegeti, hogy „a fizikai állapotváltozás visszamenőleges megállapítása orvosszakmai szempontból is komoly feladat, ezért a jogszabály módosítására akkor kerülhet sor, amikor minden érintettre tekintettel megnyugtató és megvalósítható megoldás születhet.”
Jogállam - ha ők is akarják
Ráadásul a kárpótlást adott esetben már csak az örökösök kaphatják meg. Ha az Ab felszólítása ellenére tényleg csak akkor változtatnak az alkotmányellenes helyzeten, amikor minden rászoruló helyzetét tisztázták, még hónapokat, de akár éveket is várnunk kell a tényleges kárpótlásra.
A témában szintén megszólaló Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavai pedig csak növelik a kételyeket: „... ha és amennyiben a felülvizsgálat megállapítása során elkövetett hibákat jogalkotással kell kijavítani és elfogadom, hogy az Alkotmánybíróság döntésének ez az interpretációja helyes, akkor a kormány azt meg fogja tenni." Ha és amennyiben, ha elfogadom - fogalmaz feltételes módban kormány egy olyan ügyben, amiben a legfelsőbb bírói testület mondta ki az alkotmányellenességet, és adott nem opcionális határidőt; ennyit a jogállamiságról.
Az ügyet, ha lehet, csak még büdösebbé teszi, hogy Trócsányi László a Fidesz EP-listavezetője: az az ember tehát, akit a kormánypárt elsőként küldene Strasbourgba, és aki az unió legfontosabb testületébe vágyik.
Trócsányi ehhez képest nem reagál, amikor Emberi Jogok Európai Egyezményére figyelmeztetik, nem foglalkozik különösebben az Ab által szabott határidővel sem.
Tárcája pedig hasonló passzivitással figyeli a hazai devizahitelesek élet-halál harcát is, bár az Európai Unió Bírósága egy precedens értékű ügy – a lakossági fogyasztókra terhelt árfolyamkockázat – kapcsán már kimondta, devizahiteles szerződéseket meg kell semmisíteni, ha azok nem teljesíthetőek egy tisztességtelen szerződési feltétel nélkül.
