Bár az ingatlanárak emelkedésének köszönhetően a magyar háztartások nettó vagyona jelentősen növekedett 2014 és 2017 között, a gazdagabb és a szegényebb rétegek közötti szakadék továbbra is óriási – derül ki „Miből élünk?” címet viselő háztartási vagyonfelmérés kedden ismertetett első eredményeiből. A háztartások leggazdagabb tíz százalékának tulajdonában van ugyanis a teljes háztartási vagyon 60 százaléka, a legszegényebbek „vagyona” eközben – az adósságok miatt – a negatív tartományban mozog. A hatalmas különbségeket jól mutatja, hogy a háztartások szegényebb fele a teljes háztartási vagyonnak mindössze a 9 százalékát birtokolja.
Az egy háztartásra jutó vagyon az MNB adatai szerint 2014 és 2017 között 48 százalékkal nőtt, így a háztartásonkénti átlagos vagyon 2017 végére már 27 millió forintra rúgott. A vagyonnövekedés ugyanakkor jelentős részben annak tudható be, hogy az elmúlt években az ingatlanárak is jelentősen megugrottak - a fővárosban és a megyeszékhelyeken az elmúlt öt évben egyenesen megduplázódtak. Márpedig a háztartások 84 százalékának van valamilyen lakóingatlana. A jelentős vagyongyarapodás tehát statisztikailag kimutatható ugyan, ám a háztartások gazdasági jóléte szempontjából ez vajmi keveset jelent, ha az adott család továbbra is ugyanabban az ingatlanban él, és csak papíron lett gazdagabb.
Huszár Gábor az MNB statisztikai igazgatóságának tanácsadója ezzel kapcsolatos felvetésünkre azt mondta: közgazdaságilag úgy helyes, ha a vagyongyarapodásba beleszámolják az ingatlan értékének növekedését is. Hozzátette: a vagyonnövekedési ütem a reáleszközök esetében - tehát például az ingatlanoknál – 44 százalék volt, ugyanakkor a pénzügyi eszközök - készpénz és betétek, állampapírok, kötvények, részvények - is 29 százalékkal nőttek, az adósságok pedig 12 százalékkal csökkentek. Hangsúlyozta: minden háztartási csoportban növekedett a vagyon, bár ez mást jelent a szegényebbeknél és a gazdagabbaknál. A legalsó vagyoni tizedbe tartozók esetében ugyanis az adósság csökkent, míg a felsőbb tizedeknél a részvények vagy az állampapírok értéke.
A háztartások szegényebb felében a nettó vagyon növekedési üteme egyébként egy kicsit gyorsabb volt, mint a háztartások gazdagabb felénél. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ez a gazdagabb 50 százalék birtokolja a teljes háztartási vagyon 91 százalékát, ez az arány pedig nem változott az évek során. A legmódosabb tíz százalék gazdagodásának üteme ráadásul átlagon felüli volt, a legfelső 1 százaléknál pedig több mint a másfélszeresére nőtt a nettó vagyon. Ez a 40 ezer háztartás így összesen több mint 27 ezer milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik, miközben a 4 millió magyar háztartás összvagyona alig valamivel több, mint 108 ezer milliárd forint. Azaz a felső egy százalék birtokolja a teljes háztartási vagyon negyedét. Összehasonlításul: a háztartások szegényebbik felének együttvéve is alig 10 ezer milliárd forintnyi vagyona van.
Huszár Gábor szerint e vagyoni egyenlőtlenségek nem kirívóak nemzetközi viszonylatban, Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. A vagyonmegoszlásra pedig általánosságban is igaz, hogy szélsőségesebb értékeket mutat, mint a jövedelmek eloszlása.
Az MNB statisztikáiból ugyanakkor az is látszik, hogy míg ingatlana vagy autója - a legalsó 20 százalék kivételével – a háztartások jelentős részének van, addig részvényekkel, részesedéssel, állampapírokkal és kötvényekkel lényegében csak a háztartások legvagyonosabb ötöde rendelkezik.
A vagyonfelmérés a szociális juttatások elosztásának visszásságára is rámutat. A leggazdagabb tizedbe tartozó háztartások ugyanis átlagon felüli mértékben vesznek igénybe olyan szociális juttatásokat, mint a családi pótlék, a gyes, a gyed, a különböző segélyek és állami ösztöndíjak. Miközben ugyanis a háztartások átlagosan 34 százaléka részesül ezekben, addig a legvagyonosabbak 43,a legszegényebbek 44 százaléka.
Ezt azt jelenti, hogy a leggazdagabb 400 ezer háztartás úgy veszi igénybe ezeket a szociális támogatásokat, hogy közben 153 millió forintos vagyonon ül, a legszegényebb 400 ezer háztartás pedig úgy, hogy vagyon helyett 1,2 millió forint tartozása van. A leggazdagabb háztartások 3 százaléka eközben munkanélküli segélyt is fölvesz, a legszegényebbeknél az arány 8 százalék.